Az Art. 114. § szerint bizonyos adózók, mint a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó alá eső természetes személyek – beleértve az egyéni vállalkozókat is – kötelesek legalább egy hazai pénzforgalmi számlát fenntartani.
Azonban az alanyi áfa mentességgel rendelkező egyéni vállalkozókra ez a kötelezettség nem vonatkozik. A szabályozás szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek csak ezen típusú számlát nyithatnak, és azt az adószám közlését követő 15 napon belül meg kell nyitniuk.
A pénzforgalmi számla fogalmát a 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 20. pontja határozza meg, mint egy olyan fizetési számla, amelyet az adózó gazdasági tevékenységének lebonyolítására nyit. A törvény értelmében, ha nincs külön jogszabályi előírás, az adózó köteles minden pénzeszközét, a készpénzfizetéseket kivéve, a pénzforgalmi számláján tartani és kezelni.
Bárki, aki nem köteles pénzforgalmi számlát nyitni, az is megteheti. Az adózóknak a belföldi pénzforgalmi számlájuk megnyitásáról vagy változásáról nem kell bejelentést tenniük az adóhatóságnak, az információt a pénzforgalmi szolgáltató szolgáltatja. Ha az adózó külföldi bankszámlát nyit, erről köteles bejelentést tenni az adóhatóságnak a ’T201T adatlapon keresztül.
Amennyiben az adózó nem nyit megfelelő pénzforgalmi számlát, szankciókra számíthat. Az Art. 221. § (1) szerint az adóhatóság először hiánypótlásra szólítja fel az adózót, és csak az eredménytelen határidő letelte után alkalmazza a mulasztási bírságot. A bírság mértéke természetes személyek esetében maximum 200 ezer forint, nem természetes személyek esetében maximum 500 ezer forint lehet. A bírság kiszabásánál figyelembe veszik az adózó jogkövető magatartását és a mulasztás súlyát.
A külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén az adóhatóság akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
A készpénzfizetések bejelentésének kötelezettsége az adózás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, mivel a készpénzes tranzakciók adózási szempontból kevésbé átláthatóak. Ezek a fizetések lehetővé teszik az adózó számára, hogy bevételeit elrejtse az adóhatóság elől, ami adó elkerüléséhez vezethet. Ilyen esetekben a valós bevétel és az adó alapjának meghatározása nehézkes lehet.
A jelenlegi jogszabályi keretek szerint az adóhatóság információval rendelkezik azokról a készpénzes tranzakciókról, amelyek meghaladják a meghatározott összeget. Ez a rendelkezés azt írja elő, hogy a vevőknek vagy szolgáltatás igénybe vevőknek – kivéve a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyeket – kötelesek bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak az egymillió forintot meghaladó értékű készpénzben teljesített szolgáltatások kifizetéseit ha kapcsolt jogviszonyban állnak egymással. Ez a bejelentés a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül esedékes, és független a másik szabályozásban részletezett 1,5 millió forintos készpénzfizetési korláttól.
Ez a rendelkezés tehát különösen fontos a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók esetében, ahol a készpénzben teljesített fizetések nagyobb összegűek lehetnek, és így fokozott figyelmet igényelnek az adózási folyamatok átláthatóságának biztosítása érdekében. A bejelentési kötelezettség betartása hozzájárul az adózási folyamatok integritásának megőrzéséhez és az adóelkerülés elleni küzdelemhez.
Az Art. 114. § szerinti jogszabályi előírások a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti készpénzfizetések korlátozására irányulnak, a gazdasági folyamatok nagyobb átláthatósága érdekében. Ez a korlátozás magában foglalja, hogy az ilyen adózók között szerződésenként és havonta legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthető készpénzfizetés.
Ez a korlátozás különösen fontos a vállalkozások közötti tranzakciók során, ahol az általános forgalmi adóval növelt ellenértékek készpénzben történő fizetése szerződésenként és naptári hónaponként nem haladhatja meg az 1,5 millió forintos összeget. Kiemelendő, hogy az ilyen fizetéseket nem lehet mesterségesen több szerződésre felosztani a korlát megkerülése érdekében, mivel a jogszabály értelmében ez nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlásnak.
A korlát alkalmazásánál fontos megvizsgálni, hogy az ügyletben résztvevő felek mindegyike pénzforgalmi számla nyitására kötelezett-e, és hogy az ügylet az adóköteles tevékenységhez kapcsolódik-e. Amennyiben az ügylet nem esik ezek alá a kategóriák alá (például ha egyik fél sem pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, vagy a tranzakció nem adóköteles tevékenységhez kapcsolódik), akkor a korlátozás nem alkalmazandó.
A készpénzfizetések definíciójában fontos megkülönböztetni, hogy mi minősül készpénzfizetésnek és mi nem. Például a bankon keresztüli tranzakciók, ahol az egyik fél bankszámláját terhelik vagy jóváírják, nem minősülnek készpénzfizetésnek.
Továbbá figyelemmel kell arra is, hogy a adójogszabályok szerint milyen kifizetések minősülnek ellenértéknek, és ezeket bizonyos esetekben hogyan kell kezelni, például:
- Ha az ellenérték ÁFA-t is tartalmaz, akkor az ellenértéket bruttóban kell számolni, tehát a felszámított általános forgalmi adó is beleszámít a 1,5 millió Ft-os korlátba
- Ha az ellenérték kifizetése külföldi pénznemben történik, akkor az MNB által megadott kifizetés napján érvényes árfolyammal kell számolni
- Adott és kapott kölcsönök, illetve hasonló a később visszaszolgáltatandó kifizetések (kaució, biztosíték vagy olyan foglaló ami visszajár) nem minősülnek ellenértéknek, tehát nem kell figyelembe venni a készpénzfizetési határt (kivétel ha ezek az összegek később ellenértékbe bele számítanak, vagy a kölcsön esetében a fizetendő kamat már ellenértéknek minősül).
- Valamint nem számít ellenértéknek a nem szerződésszerű teljesítés miatt fizetett összegek mint például a késedelmi kamat, kötbér vagy kártérítés
- Ha a felek a szerződéses ügylet ellenértékének a kifizetésére részletfizetésben állapodnak meg, akkor az összes részletfizetést egybe kell számolni. Tehát ebben az esetben nem lehet hónapokra szétbontani a kifizetéseket, hogy ne számítsanak bele a havi határba
Amennyiben a törvény által megállapított 1,5 millió forintos korlátot meghaladja a készpénzfizetés, mind a fizető, mind a fogadó fél 20%-os mulasztási bírságra számíthat az Art. 233. § szerint. Fontos kiemelni, hogy ez a szabályozás kizárólag a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózókra és csak az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó tranzakciókra vonatkozik. A bírság mértékének meghatározása szigorú, és ettől eltérni vagy a bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet.