Előző cikkben bemutattuk a Kisvállalati adó választási feltételeit, nyilvánvalóan első körben ezt kell megvizsgálnia egy Társasági adót alkalmazó vállalkozásnak. Ebben a cikkben összefoglalásra kerülnek azok a fontosabb szempontok, amelyeket előnyként lehet felsorakoztatni. Természetesen nem lehet egyértelműen azt megállapítani, hogy a Kisvállalati adó mindenéppen egy előnyös konstrukció, mivel vizsgálni kell egy vállalkozásnak a költségszerkezetét (főleg a bérköltség arányát a többi költséghez képest), valamint a tervezett nyereségnek a jövőbeli hasznosítás (azaz a nyereség visszaforgatásba kerül-e a vállalkozásba, vagy a tulajdonosok osztalék formájában kivennék a vállalkozásból).

Amennyiben azt a kérdést szeretnénk előzetesen tisztázni, hogy kiknek lehet előnyös a kisvállalati adó (KIVA) választása, érdemes abból kiindulni, hogy mi képezi a 10 százalékos adó alapját, illetve milyen adónemeket vált ki a KIVA megfizetése. A kisvállalati adó alapja a tőke- és osztalékműveletek eredménye, amelyhez hozzáadódnak a személyi jellegű kifizetések, melyek egyben minimális adóalapot is biztosítanak. A 10 százalékos kisvállalati adó befizetése kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót.

Ez a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a vállalkozás nyeresége és a bérkifizetések azonos adókulccsal adóznak, ezáltal ösztönözve a foglalkoztatást és a béremelést. Nincs szükség külön megfizetni a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a vállalkozás veszteséges, és emiatt nem fizet társasági adót, a béreket terhelő adóteher a KIVA alatt is alacsonyabb, mint a szociális hozzájárulási adó esetében.

Amennyiben egy társasági adóalany rendelkezik elhatárolt veszteséggel, de képes új beruházásokat eszközölni, érdemes megfontolni a KIVA-ra való áttérést. Ilyen esetben a korábbi társasági adó alatti veszteség a KIVA alatt is figyelembe vehető, és speciális veszteségleírással akár a személyi jellegű kifizetések is csökkenthetők. Az adóalap meghatározásának módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére fordított eredmény – például beruházásokra és készletek vásárlására – ne növelje az adóalapot, ami különösen előnyös a gyorsan növekvő vállalkozások számára.

A kisvállalati adó további előnye, hogy lényegesen egyszerűbb a társasági adónál. Kevesebb az adóalap-növelő és -csökkentő tétel, és sok gazdasági esemény, például a céltartalék képzése, egyáltalán nem érinti a KIVA adóalapot. Ugyanakkor vannak olyan tényezők is, amelyek adott esetben az áttérés ellen szólhatnak. Ilyen például, ha a KIVA alany magánszemély taggal is rendelkezik. Az osztalék nyereségként történő felvétele magasabb adóterhet eredményezhet a KIVA esetében, mint a társasági adónál. A jóváhagyott osztalékot a KIVA alatt 15 százalékos személyi jövedelemadó és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli, amennyiben a magánszemély nem éri el a szociális hozzájárulási adó felső határát. Az eltérés abban rejlik, hogy míg a társasági adóalapba nem számít bele a jóváhagyott osztalék, addig a KIVA alany megfizeti a 10 százalékos KIVA-t a jóváhagyott osztalék után, kivéve, ha annak forrása a KIVA bevezetése előtti időszak adózott eredménye.

A kisvállalati adóalanyok nemzetközi ügyletek esetén is figyelembe vehetik a KIVA hatásait. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények hatálya kiterjed a KIVA-ra, és az ennek megfelelő szabályok azonos eredményre vezetnek a társasági adóval. Az osztalék jövedelem beszámíthatóságát a KIVA tiltja, azt nettó módon kell figyelembe venni a tőke- és osztalékműveletek eredményének meghatározásakor. Ez a rendelkezés nem a kettős adóztatás elkerülését célozza, hanem azt, hogy a külföldön megfizetett osztalékadóval ne lehessen csökkenteni a KIVA adóalapot.

Összességében tehát a béreket terhelő alacsonyabb adókulcs vonzó lehet a vállalkozások számára, ugyanakkor a nyereség osztalék útján történő felvétele céges szinten adóztatás alá esik. Mindemellett fontos figyelembe venni az áttérés során a cégspecifikus körülményeket is.

Még további fellelhető adóelőny származhat iparűzési adóban is. A Kisvállalati adóalanyok választhatnak egy olyan adómegállapítási módot is, amelyben az éves KIVA alapjuk 120%-a lesz az iparűzési adó alapja. Ezt össze tudják vetni a főszabály szerinti iparűzési adóalappal, és választhatják a számukra előnyösebbet, természetesen csakik az iparűzési adó bevallásának határidejéig. Tehát egy olyan vállalkozás, amely nagyon kevés csökkentő tételt (pl. anyagköltség, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatást, alvállalkozói teljesítést) tud szembe állítani a bevételével, adót takaríthat meg a KIVA alkalmazásával.

Társasági adóról történő áttérésnél kötelező elszámolások

Az adótörvények bizonyos esetekben könnyítik, más helyzetekben bizonyos adókedvezmények visszafizettetésével nehezíthetik az áttérést a Társasági adó alól. Tehát már meglévő vállalkozásoknak sokkal komplexebben kell vizsgálniuk a Kisvállalati adó használatát, mint az újonnan induló vállalkozások.