A magyar adórendszerben a társasági adónak jelenleg csak egy alternatívája van, amely a kisvállalati adó. Ennek megfelelően egyes gazdasági szereplők eldönthetik, hogy nyereségadó-kötelezettségüket nem a társasági adó, hanem a kisvállalati adó szabályai szerint kívánják teljesíteni. A kisvállalati adó rendszerébe való áttérés objektív feltételekhez kötött, hiszen kizárólag a 2012. évi CXLVII. törvény [a továbbiakban: Katv.] alapján meghatározott szervezeti formában működő adózók válhatnak a kisvállalati adó alanyaivá, amennyiben megfelelnek az adóalanyiság kritériumainak, és bejelentik áttérésüket az adóhatóság felé.

Az objektív feltételek teljesülése ugyan alapvető jelentőségű, mégis elengedhetetlen annak mérlegelése, hogy az áttérés ténylegesen előnyt jelent-e az adózó számára, és hogy a kisvállalati adó választása hoz-e adózási kedvezményeket.

A kisvállalati adó választásának feltételeit elsősorban a Katv. 16. § (2) bekezdése határozza meg, amely jelenleg hét követelményt tartalmaz. A kisvállalati adóalanyiság választásának feltételei az alábbiak:

A kisvállalati adó szerinti adózást akkor lehet választani, ha az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszám várhatóan nem haladja meg az 50 főt. E létszámhatár, amely a belépés feltétele, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadvány alapján, az adott adóév első napján érvényes szabályok szerint határozandó meg [Katv. 2. § 1. pont].

Továbbá a kisvállalati adó akkor választható, ha az adóévet megelőző adóév bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot. Amennyiben az adóév rövidebb, mint 12 hónap, a 3 milliárd forintos bevételi korlát időarányosan osztandó. A bevétel fogalma alatt értendő az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, valamint a pénzügyi műveletek bevétele [Katv. 2. § 3. pont]. Ha az adózó rövidebb adóévvel rendelkezik (pl. évközi választás, átalakulás, vagy új cég létrejötte miatt), akkor az értékhatár időarányosan alkalmazandó.

Az adóhatóság előírása szerint a kisvállalati adó hatálya alá csak olyan szervezet jelentkezhet be, amelynek adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte az adó- és vámhatóság véglegesen. E tekintetben nem az adóévet, hanem a megelőző két naptári év eseményeit kell figyelembe venni. Az adószám törlésének eseteit az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény [Art.] 246. § (1) bekezdése részletezi, például az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján megállapított tények esetében, ha az adózó a székhelyén nem található, vagy ha nem jelenti be törvényes képviselőjét.

A kisvállalati adó alanyai kizárólag azok az adózók lehetnek, amelyek üzleti évük mérlegfordulónapját december 31-ére helyezték. Az eltérő üzleti éves adózók nem választhatják a kisvállalati adót, és az adóalanyiság ideje alatt sem változtathatják meg mérlegfordulónapjukat, mert az adóalanyiságuk megszűnik. Továbbá a beszámolót csak forintban lehet összeállítani.

A kisvállalati adó alá tartozhat az az adózó, amelynek mérlegfőösszege az adóévet megelőző év beszámolója alapján várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, és 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az időarányosítást nem kell alkalmazni.

Az adózó akkor választhatja a kisvállalati adót, ha az adóévében nincs ellenőrzött külföldi társasága, és nem alkalmazza a Tao. tv. kamatlevonás-korlátozási szabályait. A kamatlevonási szabályokat a Tao. tv. 7. § (1) ny) és 8. § (1) j) pontjai rögzítik. Ezek alapján az adózók nem választhatják a kisvállalati adót, ha az adóév során növelő vagy csökkentő tételeket alkalmaznak, például a nettó finanszírozási költségek meghaladják az EBITDA 30%-át.

Fontos megjegyezni, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi értékhatár számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együtt kell figyelembe venni. A kapcsolt vállalkozásokat a társasági adó rendszerében ismert szabályok szerint kell megítélni, a Katv. visszautal a Tao. tv. megfelelő szakaszaira.

A fent ismertetett hét belépési feltételből négy esetben is a Katv. szövege tartalmazza a „várhatóan” kitételt. Ez különösen a létszám, a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg kapcsán releváns, hiszen ezen mutatók esetében az a követelmény, hogy várhatóan ne haladják meg a meghatározott küszöbértéket. A kamatlevonás-korlátozási szabály vonatkozásában szintén elvárás, hogy azt várhatóan ne kelljen alkalmazni. Az adóév, amely során ezeknek a várakozásoknak teljesülniük kell, megegyezik azzal az adóévvel, amikor az adózó a kisvállalati adóalanyiságot választja, és ez egyúttal általában a társasági adóalanyiság utolsó adóévét is jelenti.

A „várhatóan” kitétel indokolt, mivel a kisvállalati adóalanyiság választásakor az adott adóév még folyamatban van, és a tényleges adatok még nem állnak rendelkezésre. Ezért a kitétel mögött egy megalapozott, dokumentált várakozás áll. Például a mérlegfőösszeg esetében az adózónak meg kell határoznia eszközeinek értékét, és el kell végeznie a szükséges számításokat a kisvállalati adóalanyiság választásakor. Ha ezen számítások alapján a várható mérlegfőösszeg nem haladja meg a 3 milliárd forintot, akkor az adózó bejelentkezése jogszerű. Még abban az esetben is, ha a bejelentkezést követően olyan gazdasági események következnek be, amelyek eredményeként a tényleges mérlegfőösszeg túllépi az előírt küszöbértéket.

Más a helyzet azonban, ha az adózó nem kellő körültekintéssel végezte el a mérlegfőösszeg meghatározását, és már a bejelentkezés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható lett volna, hogy a mérlegfőösszeg várhatóan meg fogja haladni a küszöbértéket. Ilyen esetben a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre, és az adózó társasági adóalanyisága folyamatosan fennáll. Ugyanez vonatkozik a többi mutatóra is.

Bár a Katv. 19. § (4) bekezdése nem az adóalanyiság feltételei között szerepel, mégis ide kapcsolódik az a rendelkezés, miszerint nem jogszerű a kisvállalati adó hatálya alá való bejelentkezés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. E tekintetben a NAV által nyilvántartott adótartozást kell figyelembe venni. Az Art. 7. § 6. pontja szerint adótartozásnak minősül minden esedékességkor meg nem fizetett adó, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

A kisvállalati adó választásának bejelentése

A kisvállalati adóalanyiság az adózó döntésének elektronikus úton történő bejelentésével jön létre, amelyet az adóhatóság felé kell megtenni. Azok az adózók, akik megfelelnek a kisvállalati adó feltételeinek és folyamatosan működnek, bármely hónapban bejelenthetik a KIVA választását az illetékes adó- és vámhatóságnál, a ’T201T vagy a ’T201 jelű nyomtatványon keresztül. A kisvállalati adóalanyiság évközben is bármikor választható, mivel az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napján kezdődik [Katv. 19. § (1) bekezdés].

A kiva választására irányuló bejelentés a megtételét követő 30 napon belül visszavonható, szintén a ’T201T vagy a ’T201 jelű nyomtatványon keresztül, elektronikus úton. Fontos azonban, hogy a határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolási kérelem benyújtására. Amennyiben a bejelentés visszavonásra kerül, a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre [Katv. 19. § (3) bekezdés].