ELŐZMÉNYEK a 2022-es évről
Sajnos a 2022.09.01 napján hatályba lépő ÚJ KATA adózás úgy leszűkítette ennek az adónemnek a választását, hogy az egyéni vállalkozóknak a többsége kénytelen volt az SZJA szerinti adózás valamelyikét – átalányadózás vagy vállalkozói jövedelemadózást választani. Ebbe a körbe beletartoztak azok, akiknek nem csak magánszemélynek számláztak, illetve a nem főállású egyéni vállalkozók is, mint például a teljes munkaidős munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységet végzők, valamint a nyugdíjas vállalkozók is.
A KATA károsultakat még kisegítette az Átalányadózásnak az a 2022-ben már alkalmazható tulajdonsága, hogy egy meghatározott jövedelemrészt mentesítve van az adózás alól, és a teljes évi „adómentes keret” felhasználható volt az évnek fennmaradó 4 hónapjára.
A legtöbb esetben azoknak az átalányadózást választó egyéni vállalkozók, akik a 40%-os költséghányadot alkalmazhatták csak, azoknak így erre a 4 hónapra 2 millió Ft bevétel mentesítve lesz az adózás alól (átlagosan havi 500 E Ft). Természetesen a főállású átalányadózó vállalkozók ettől függetlenül a kötelező minimálbér utáni adókat meg kellett fizetniük.
2023 évre vonatkozó probléma átalányadózóknál
2023 Viszont sajnos a 2023-as évre ez az átalányadóban alkalmazható adómentes bevételi keret már nem tűnik olyan soknak. Ugyanúgy, amely átalányadózó egyéni vállalkozás csak a 40%-os költségátalányt tudja alkalmazni, annak most erre az évre 2.320.000 Ft bevétel kerül mentesítésére, ez 12 hónapra vetítve havi 193 E Ft). Tehát semmi esetre sem szabad a 2022.09.01-12.31 időszakból kiindulni, hogy a 2023 adóévben az átalányadózók is szinte ugyanolyan mértékben fognak adózni, tehát szinte biztos hogy ugyanakkor havi átlagos bevétel után az évesített adóköltségük drasztikusan meg fog nőni. Mondhatni hamarabb el fog fogyni az adómentes keret is.
Ezért tartom fontosnak, hogy a 2022-ben átalányadózást választó egyéni vállalkozók előre becsült 2023-as éves bevétellel (akár több terv adatra hivatkozva) próbálják meg előre kiszámolna az évesített adóköltségeiket, mert ez segít meghatározni hogy a végén mekkora adózott jövedelmük marad.
Másrészt hasznos azt is megállapítani, hogy a másik adózási módban esetleg számszerűsíthető adóelőnyt tudnak-e elérni, mivel 2023.05.20-ig az SZJA bevallásban tett nyilatkozatban teljes egész évre választható (tehát visszamenőleg 2023.01.01-től) alkalmazható a vállalkozói jövedelemadózás. Ez fordítva is igaz, tehát ugyanígy az átalányadózást is lehet választani, ha az adózó vállalkozói jövedelemadóban kezdte meg az évet.
(megjegyzés: ha egy adózó kilép az átalányadózásból, akkor a következő év végéig újra nem használhatja, tehát ha az átalányadózó vállalkozó 2023-ra a vállalkozói jövedelemadózást választja, akkor 2024-as adóévre is meg kel tartania, ha csak nem valamilyen oknál fogva áttér KATA adózásra addig).
Röviden szeretném bemutatni a két adózási mód közötti különbséget, majd utána a főállású, mellékállású és nyugdíjas egyéni vállalkozóknál bemutatom pár példát arra az esetre, amikor az átalányadózásnál előnyösebb lehet a vállalkozói jövedelemadózás.
I. SZJA alá eső főállású egyéni vállalkozók havi minimum adófizetése
Biztosított – azaz főfoglalkozású – egyéni vállalkozónak minősül, aki:
• egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban,
• nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
• nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, (azaz saját jogú nyugdíjas)
• egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor,
A főállású SZJA-s egyéni vállalkozónak – függetlenül melyik adózást választja – havonta legalább az alábbi adófizetési kötelezettsége keletkezik a kötelezően alkalmazandó minimálbér/garantált bérminimum vonatkozásában. A mellékállású és nyugdíjas egyéni vállalkozóra nem vonatkozik!
1. Csakis kizárólag szakképzettséget nem igénylő tevékenység végzése esetében:
18,5% TB járulék= 42.290 Ft + 13% Szocho 33.930 Ft=72.450 Ft
2023-ban az aktuális minimálbér (nem szakképzett) 232.000 Ft
2. Van olyan tevékenysége, ami a hatályos jogszabályok szerint szakképzettséget igényel:
18,5% TB járulék= 54.834 Ft + 13% Szocho 43.349 Ft=93.366 Ft
2023-ban az aktuális szakképzett minimálbér (garantált bérminimum) 296.400 Ft
II. Az átalányadók és vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozók TB járulékalapot képező jövedelmének havi adózása
A most leírtak már a főállású egyéni vállalkozókon kívül a mellékállású egyéni vállalkozóknak is kell alkalmazniuk:
- Átalányadózás esetében a havi bevételből megállapított átalányjövedelem (bevétel csökkentve az alkalmazható költséghányaddal) adóköteles része
- Vállalkozó jövedelemadózás esetében az egyéni vállalkozó saját magának havi szinten megállapított vállalkozó kivétje
után az alábbi adókat kell megfizetni havi szinten
• 15 % Személyi jövedelemadót
• 13 % Szociális hozzájárulási adót (de legalább havonta a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 % után)
• 18,5 % Társadalombiztosítási járulékot fizet,
Tehát a két SZJA adózás esetében így néz ki a gyakorlatban a havi adófizetés:
- SZJA Vállalkozói jövedelemadónál a járulékalapot képező jövedelem a vállalkozói kivét (ha vállalkozói kivét összege nem éri a minimálbért, akkor TB járulékot a minimálbér után, Szociális hozzájárulási adót meg a minimálbér 112,5% után kötelezően meg kell fizetni), de SZJA-t csak a vállalkozói kivét után kell fizetni.
- SZJA Átalányadónál a járulékalapot képező jövedelem az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része (ha az adóköteles rész nem éri el a minimálbért, akkor TB járulékot a minimálbér után, Szociális hozzájárulási adót meg a minimálbér 112,5% után kötelezően meg kell fizetni), de SZJA-t csak az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része után kell csak fizetni.
Tehát a két SZJA adózás esetében így néz ki a gyakorlatban a havi adófizetés:
– SZJA Vállalkozói jövedelemadónál a járulékalapot képező jövedelem a vállalkozói kivét (ha vállalkozói kivét összege nem éri a minimálbért, akkor TB járulékot a minimálbér után, Szociális hozzájárulási adót meg a minimálbér 112,5% után kötelezően meg kell fizetni), de SZJA-t csak a vállalkozói kivét után kell fizetni.
– SZJA Átalányadónál a járulékalapot képező jövedelem az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része (ha az adóköteles rész nem éri el a minimálbért, akkor TB járulékot a minimálbér után, Szociális hozzájárulási adót meg a minimálbér 112,5% után kötelezően meg kell fizetni), de SZJA-t csak az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része után kell csak fizetni.
Az átalányban megállapított adóköteles jövedelem, valamint a vállalkozói kivét után fizetett SZJA után az alábbi adókedvezményeket lehet igénybe venni:
1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alattiak és 30 év alatti anyák adóalap kedvezménye
3. Személyi kedvezmény (betegség után SZJA kedvezmény)
4. Első házasok kedvezménye
5. Családi SZJA kedvezmény kedvezményezett eltartottak után
III. Vállalkozói jövedelemadózás esetében az éves nyereséget terhelő adók
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.
A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónak az éves jövedelme/nyeresége után első körben 9%-os Személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Ha az egyéni vállalkozó éves jövedelme negatív, vagy nem haladja meg az éves összesen bevétel 2%-át, akkor az adó alapját legalább az összes bevétel 2%-után kell megállapítania.
Ez a törvényben nevesített jövedelem-minimum, azonban nem kell alkalmazni az első két adóévben, vagy ha az egyéni vállalkozót igazoltan elemi kár érte, amely indokolja a veszteséges működést.)
Vállalkozói osztalékalap után fizetendő adók
A vállalkozói éves jövedelme/nyeresége csökkentve a 9%-os vállalkozói jövedelemadóval lesz a vállalkozói osztalékalap (adózott nyereség), amit minden esetben teljes mértékben le kell adóznia az egyéni vállalkozásnak, ha a vállalkozás nyereséges.
A vállalkozói osztalékalap után:
• 15%-os Személyi jövedelemadót kell fizetni (teljes összegre)
• 13%-os Szociális hozzájárulási adót kell fizetni az osztalékalap után, viszont ennek a felső határa van az alábbiak szerint:
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozás osztalékalapját terhelő Szociális hozzájárulási adó felső határa az aktuális év első napján érvényes minimálbér 24 szerese (2023-évre tehát 5.568 E Ft Ft), tehát maximum 724 ezer Forint a maximálisan fizetendő adó.
Valamint az alábbi jövedelmek csökkentik az éves felső határt:
– egyéni vállalkozói kivét
– összevont adóalapba tartozó jövedelmek, mint munkabér, önálló és nem önálló tevékenység jövedelme, ingatlan bérbe adás jövedelme, egyéb jövedelmek
– más vállalkozásból kapott osztalék jövedelem, más vállalkozásból kivont jövedelem, árfolyamnyereségből származó jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
Lényegében az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózásnál a vállalkozó az összes vállalkozói nyereségét le kell adóznia, nincs lehetőség alapesetben a nyereség adóztatás alóli kivonására. Tehát a szerzett bevételéből minden adók megfizetésével minden jövedelmet adózottként magáénak tudhat, szabadon felhasználhatja.
IV. Átalányadózó nyereségét terhelő adók
Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.
A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. 2022-ben már nincs külön költséghányad meghatározva a kiegészítő tevékenységet folytatóknak (saját jogú nyugdíjasok).
A tevékenységekhez kapcsolódó költség és jövedelem hányadok:
– Fő szabály szerint alapesetben mint átalányadós egyéni vállalkozó a bevételből 40 százalékos költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
– A bevételből 80 százalék a költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenység(ek)et folytat (1. számú melléklet). Aki emellett más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.
– Az adóév egészében kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 90 költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem. Az előzőekhez hasonlóan, ha kereskedelmi tevékenység mellett a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenységet is végez az átalányadós egyéni vállalkozó, akkor a bevételének teljes egészére 80 százalékos költségátalányt kell alkalmaznia. A törvényben nem felsorolt tevékenységet is végez, akkor pedig a bevételének teljes egészére csak 40 százalékos költségátalányt alkalmazhat.
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó havonta állapítja meg a jövedelmét a ténylegesen megszerzett bevétele és az alkalmazott költséghányad alapján.
V. Átalányban megállapított jövedelmet terhelő adók, éves adómentes alap
Az átalányban számolt havi jövedelem lesz az alapja a következő adóknak:
• 15%-os Személyi jövedelemadónak
• 18,5%-os Társadalombiztosítási járuléknak (főállású átalányadózás választó egyéni vállalkozónak legalább a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 100%-a után meg kell fizetni kötelezően)
• 13%-os Szociális hozzájárulási adónak (főállású átalányadózás választó egyéni vállalkozónak legalább a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 112,5% után meg kell fizetni kötelezően)
Lényegében az átalányadózást választó főállású egyéni vállalkozó a havi szerzett bevételéből számított átalány jövedelem után összesen 46,5%-os adóköltséggel kell számolnia, feltéve, ha az átalányban számolt jövedelme meghaladja a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 112,5%-át.
2023-ben éves szinten az átalányban számított jövedelemből 1.392 E Ft (éves minimálbér 50%-a tehát 6 havi minimálbér) mentesül az adófizetés alól, tehát nem lesz alapja a fentebb felsorolt adóknak (Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítási járulék, Szociális hozzájárulási adó).
Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy az az adóalap mentesítés nem vonatkozik a főállású egyéni vállalkozókat terhelő minimálbér utáni kötelező Társadalombiztosítási járulék és Szociális hozzájárulási adó fizetésre.
VI. A két adónem összehasonlítása kizárólag adóköltségek szerint
Bemutatásra kerülnek azok az esetek, amikor érdemes lehet vizsgálni a két adónem közötti különbséget, vagy legalább is van arra esély, hogy az átalányadózásnál költséghatékonyabb a vállalkozói jövedelemadózás.
Az Iparűzési adót a számításnál nem vesszük figyelembe, mert mindkét adózási mód esetben alkalmazható az egyszerűsített tételes adófizetés, tehát nincs különbség ebben az adónemben.
1. Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóknál:
Ebben az esetben a vállalkozói kivétet, és az adóköteles átalányban megállapított jövedelmet csakis 15% SZJA terheli (nincs kötelező havi járulékfizetés sem). Így a vállalkozói jövedelemadózás esetében az optimális eljárás, ha a vállalkozó a nyereségét teljes mértékben vállalkozói kivétként számolja el, így lényegében bevételinek és az elszámolható költségeinek különbözete után 15% SZJA lesz az egyedüli adóköltsége.
Átalányadózásnál a bevételből az átalányban megállapított jövedelem (alkalmazható költséghányad levonásával) után az éves adómentes jövedelemkeretig nincs adófizetés.
Az adómentes keretet meghaladó jövedelmet már terheli 15% SZJA.
Tehát lényegében azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozó tevékenység elszámolható költségeivel csökkentett adóalap (vállalkozói jövedelemadónál), vagy az átalányadózás esetén az adóköteles átalányban megállapított jövedelem lesz-e az magasabb.
Példa: Egyéni vállalkozó bevétele 10 millió Ft, költsége 6 millió Ft, tevékenységére 40% átalányköltséget alkalmazhat. Az adóalapok:
- Vállalkozói jövedelemadónál 4 millió Ft
- Átalányadó esetében 10*0,6=6 millió Ft -1,392 millió Ft adómentes jöv.= 4,608 millió Ft
Tehát ebben az esetben a vállalkozói jövedelemadózás lenne a jobb választás, 120 E Ft SZJA fizetés spórolható meg éves szinten.
2. Mellékállású egyéni vállalkozónál
Ugyanúgy, mint a saját jogú nyugdíjas adózónál, itt sincs havi kötelező minimálbér utáni járulékfizetés.
Ebben az esetben abból kell kiindulni, hogy a mellékállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadó esetében úgy tudja optimalizálni az adóköltségeit, ha nem számol el vállalkozói kivétet (aminek adóköltsége 46,5% lenne, és nem kötelező elszámolni), tehát éves adókat számol el a nyereségére (9% SZJA, valamint osztalékalapot terhelő 15% SZJA és 13 % SZOCHO. Ezen Szocho fizetés alól mentesülni lehet, ha az éves munkabér meghaladja a 5.568 E Ft-ot, ami havi bruttó 464 E Ft-os munkabérnek felel meg)
Viszont az átalányadózás esetében az átalányban megállapított adóköteles jövedelem után (az adómentes keretet meghaladva), mert a jövedelemre nem csak 15% SZJA, hanem 18,5% TB járulék és 13% SZOCHO fizetés is keletkezik.
Így lényegében az átalányadózó amint eléri a 1,392 millió Ft-os adómentes jövedelemrészt (pl. 40%-os költséghányad esetében a 2.320 E Ft bevételt), a további átalányban megállapított jövedelmét már 46,5%-os adó fogja terhelni.
Esetpélda, amikor a vállalkozói jövedelemadózás előnyösebb lehet:
Példa: Egyéni vállalkozó bevétele 10 millió Ft, költsége 2 millió Ft, tevékenységére 40% átalányköltséget alkalmazhat, bruttó éves munkabére 6 millió Ft. Az adóalapok:
– Vállalkozói jövedelemadónál 8 millió Ft, ebből a 9%-os SZJA 716 E Ft, a 15% SZJA 1.085 E Ft= 1.801 E Ft összes adófizetés (nincs SZOCHO)
– Átalányadó esetében 10*0,6=6 millió Ft -1,392 millió Ft adómentes jöv.=4,608 millió Ft adóalap után 46,5% adót kell megfizetni (15% SZJA+18,5% TB + 13 % SZOCHO), amely összesen 2.143 E Ft adót kell megfizetni
Tehát ebben az esetben a vállalkozói jövedelemadózás lenne a jobb választás, 342 E Ft SZJA fizetés spórolható meg éves szinten.
3. Főállású egyéni vállalkozónál
Itt már természetesen a mellékállású elemzéshez hozzá adódik az a tényező is, hogy legalább a minimálbér/garantált bérminimum után mindkét adózásban meg kell fizetni a kötelező TB/SZOCHO járulékokat is.
Emiatt optimális a vállalkozói jövedelemadózásnál, ha a minimálbérre/garantált bérminimumra került beállításra a vállalkozói kivét, így a kötelező adók megfizetésre kerülnek, és a kivét magas 46,5%-os adózása minimalizálásra került (a bruttó kivét és az erre fizetett SZOCHO adó elszámolható költség is egyben, tehát csökkenti a nyereséget). Így a többi adó a vállalkozói jövedelemadózásnál az éves adók lesznek (9% SZJA, valamint az osztalékaalapot terhelő 15% SZJA és 13% SZOCHO, itt viszont csak a kivét összegét lehet figyelembe venni a SZOCHO alapjának csökkentésében, ha nincs más bele számítható jövedelem pl. munkabér, ingatlan bérbe adás stb).
Főállású egyéni vállalkozóknál a tapasztalatok alapján legalább 12-13 millió Ft árbevétel felett lehet előnye a vállalkozói jövedelemadónak, vagy akkor ha a tevékenységhez legalább 20-30%-os költség számolható el.
Egy esetpélda, amelynél a vállalkozói jövedelemadózás újból előnyösebb lehet az átalányadózásnál:
Éves összes nettó árbevétel: 18.000 E Ft
Éves összes elszámolható tételes költség: 4.000 E Ft
A tevékenység átalányadózásban 40%-os költségátalány alá esik.
A tevékenységhez a jogszabályok nem írnak elő szakképzettséget, így a 232 minimálbér után kell kötelezően havonta járulékot fizetni.
- Átalányadós adóköltségek összesen 4.375 E Ft
- Vállalkozó jövedelemadózás adóköltség összesen 4.123 E Ft két részből tevődik össze:
- Vállalkozói kivétet terhelő adóköltségek összesen 1.340 E Ft
- Nyereséget terhelő adók összesen 2.783 E Ft
Tehát ebben az esetben a vállalkozói jövedelemadózás lenne a jobb választás, 252 E Ft SZJA fizetés spórolható meg éves szinten.
Az is elmondható egyértelműen, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik a tevékenységük alapján tudják alkalmazni a 80%, valamint a 90%-os költséhányadokat, szinte biztos hogy az átalányadózás lesz számukra az előnyösebb, hiszen:
- a bevételnek csak a 20% és 10% után kell adót fizetni
- az alkalmazható adómentes jövedelem rész is magasabb 6.960 E Ft és 13.920 E Ft
Összefoglalásképpen javaslom az éves adóköltségek előre tervezését, valamint ezzel együtt annak a vizsgálatát, hogy átalányadózás esetében biztosan ez az adózás a legoptimálisabb számunkra. Erre tudjuk javasolni a honlapon megrendelhető adókalkulátorainkat is.
