A jogszabályban meghatározott alábbi személyi kör számára kötelező az adóbevallás tervezet bővítése:
- áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek,
- mezőgazdasági őstermelők,
- egyéni vállalkozók.
Az említett személyek esetében az év folyamán történő adatszolgáltatás hiányában az adóhatóság nem bír információval a magánszemély teljes jövedelméről. A bevallás elkészítésekor a magánszemély az adóbevallási tervezetben szereplő adatokat használhatja fel, viszont az adóhatóság aktív részvételt vár el a bevallási tervezettel kapcsolatban.
Amennyiben a fennt érintett magánszemély az online felületen nem hagyja jóvá, nem módosítja és nem küldi be a tervezetet, vagy másként nem teljesíti bevallási kötelezettségét, akkor nem lesz érvényes személyijövedelemadó-bevallása 2023-ra. A 2023-as adóévet illetően 2024. május 21-ig kell benyújtaniuk az adóbevallást és megfizetniük az adót. Az a magánszemély adózó, aki a bevallási határidőt követően, az adóhatóság felszólítása vagy ellenőrzése előtt késedelmesen teljesíti adóbevallási kötelezettségét és a késedelmet nem tudja megindokolni (bevallási késedelem), akár 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető.
Az átalányadózás választását és megszüntetését az egyéni vállalkozók az előző évre vonatkozó éves adóbevallás keretében tett nyilatkozattal jelenthetik be a következő évre. Mivel a nyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallás részét képezi, ezért a bejelentés határideje összhangban van az adóbevallás benyújtási határidejével, amely a tárgyévet követő év május 20-a, 2024-ben pedig május 21-e. A 2024-es adóévre vonatkozóan a ’23Szja-13-01-es lap (D) blokkjának 9. sorában kell megjelölni, ha az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint szeretné megállapítani jövedelmét.
A bejelentés határideje jogvesztő jellegű, tehát a nyilatkozat a határidő lejárta után nem pótolható, illetve nem vonható vissza. Kivételt képez azonban az a helyzet, ha az átalányadózás választásához szükséges törvényi feltételek a nyilatkozattétel időpontjában nem álltak fenn.
Fontos megjegyezni, hogy az átalányadózás választását nem kell évente megújítani, ha a magánszemély a következő évre is fenntartja a választását, erről külön nyilatkoznia nem szükséges. Tehát, ha a vállalkozó a 2022. évi bevallásában a 2023. évre választotta az átalányadózást, és a következő években sem kíván ezen változtatni, akkor a választása a feltételek fennállása esetén a visszavonásig érvényes marad. Amennyiben azonban a vállalkozó a következő évre már nem kívánja fenntartani ezt az adózási módot, akkor ezt a döntést az előző évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásban kell jeleznie, a ’23Szja-13-01-es lap (E) blokkjának 10. sorában.
Az átalányadózás megszüntetése esetén az érintett év és az azt követő 12 hónap során az átalányadózás nem választható újra. Egy évig nem lehetséges az átalányadózás választása abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozónak az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, például a bevételi értékhatár túllépése miatt.
Amennyiben egy vállalkozó bevétele meghaladja az adott adóévre megállapított bevételi értékhatárt, úgy az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak az adóév teljes időtartamára a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályait kell alkalmaznia, ami többek között magában foglalja a pénztárkönyv, valamint az egyéb, szükséges részletes nyilvántartások vezetését. A jogosultság megszűnésének időpontja előtti időszak költségadatait azonban elegendő a pénztárkönyvben a benne foglalt részletezettség szerint, tételenkénti összesítésben feltüntetni.
Továbbá az átalányadózásra való jogosultság azon is megszűnhet, ha az adóhatóság az egyéni vállalkozó terhére végleges mulasztási bírságot állapít meg számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt. Ebben az esetben a jogosultság a határozat véglegessé válásának napján szűnik meg. Ezt követően az egyéni vállalkozónak az egész adóévre vonatkozóan a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai szerint kell eljárnia, amely magában foglalja az adók megállapítását a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem alapján.
Az átalányadózás során az adóalapot nem a tényleges költségek, hanem a törvényben meghatározott költséghányad alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az átalányadózásban megállapított jövedelem átalányban megállapított jövedelem, mely nem a vállalkozási tevékenységből valóban felmerült költségeken alapszik, hanem egy előre meghatározott százalékos arányon.
Az átalányban megállapított jövedelem kiszámítása a ’23Szja-13-06-os lap 115-118. sorainak kitöltésével történik. Ezen a lapon az adóév időszakát is fel kell tüntetni. Amennyiben egy vállalkozó az adóév teljes időtartamában átalányadózó volt, úgy az egész évet kell megjelölnie. Azonban, ha a vállalkozó a 2023-as adóévet kezdte, szüneteltette vagy megszüntette a vállalkozását, akkor az adott év tört részét kell feltüntetni. Mint korábban említettük, az átalányadózás csak bizonyos esetekben – mint például kezdő, szünetelő vagy megszűnő vállalkozók – alkalmazható az év egy részére, és ebben az esetben az átalányadózásra jogosító bevételi értékhatárt is időarányosan kell figyelembe venni.
A bevallás során az átalányadó alapját képező bevétel megjelöléséhez a ’23Szja-13-06 lap 115. sorának „c” oszlopát kell használni. Itt kell feltüntetni a teljes bevétel összegét, amely beszámít az átalányadó alapba. Azon belül is, amennyiben a vállalkozó vállalkozói tevékenység keretében támogatást kapott, ennek összegét a bevétel mellett a „b” oszlopban kell külön kiemelten feltüntetni. Ez lehetővé teszi, hogy az adóhatóság egyértelműen láthassa, mely részek tartoznak a támogatáshoz és melyek más vállalkozói tevékenységből származó bevételek.
Speciális esetként, a mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozóknak további kötelezettségeik vannak: az egyéni vállalkozás keretében végzett mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel összegét külön kell feltüntetniük a 117. sorban. Ez az eljárás segít az adóhatóságnak abban, hogy pontos képet kapjon a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozók jövedelemforrásairól, valamint azok adózási kötelezettségeiről.
A bevallás során az átalányadózó egyéni vállalkozóknak a ’23Szja-13-01-es lap (A) blokkjában kell nyilatkozniuk a költséghányad alkalmazásáról. Az 1. sorban kell jelölniük, hogy 2023-as adóévben milyen jövedelemszámítási módszert alkalmaztak. Itt az átalányadózás választása esetén a „2-es kód” beírásával jelezhetik, hogy az adóév során kizárólag átalányadózást alkalmaztak.
A blokk 2. sorában a vállalkozónak arról kell nyilatkoznia, hogy 2023-ban kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatott-e. Amennyiben ezt az opciót választja, a bevalláskitöltő program automatikusan a vállalkozói bevétel 90%-át fogja jövedelemnek tekinteni, és ezt a 116. sorban fogja feltüntetni.
Ha a vállalkozó a 3. sort jelöli meg, akkor a program a 80% költséghányad alkalmazásával számolja ki automatikusan az átalányban megállapított adóköteles jövedelmet, és ezt is a 116. sorban tünteti fel.
Ha viszont a vállalkozó sem a 2. sor, sem a 3. sort nem jelöli meg, akkor a bevalláskitöltő program úgy fogja értelmezni, hogy a vállalkozó nem jogosult a kedvezményesebb átalánykulcsok alkalmazására. Ilyenkor az átalányban megállapított adóköteles jövedelmet automatikusan 40%-os költséghányad alkalmazásával fogja kiszámítani és szintén a 116. sorban tünteti fel. Az átalányadózás így egy rugalmas, de jól szabályozott módszer, amely lehetőséget biztosít a vállalkozóknak arra, hogy előre látható módon számítsák ki adóterhük nagyságát.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében az adómentes jövedelem a 2023-as éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy csak a 1 392 000 forint feletti jövedelem esetén kell adózni. Amennyiben a vállalkozó 40% költséghányad alkalmazására jogosult, úgy a bevételnek csak a 2 320 000 forintot meghaladó részéből számított jövedelem után kell adót fizetnie.
A bevalláskitöltő program automatikusan kezeli az adómentes jövedelem kérdését. Az adómentes összeg levonása után a program csak az azt meghaladó bevételből számított jövedelmet tünteti fel a 116. sorban, mint adóköteles átalányban megállapított jövedelem. Fontos tudni, hogy ezt az összeget kell figyelembe venni a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megállapításánál is.
Az átalányadózás keretében az átalányban megállapított jövedelem után fizetendő adót 15%-os adómértékkel kell számolni. Ezt az adót negyedéves átalányadó-előlegként kell megfizetni, amelyet a negyedévet követő hó 12-éig kell befizetni. Az előleg kiszámítása az adott év elejétől megszerzett bevétel alapján történik, figyelembe véve az év során már befizetett átalányadó-előlegeket. A fizetendő előleg tehát a megállapított átalányadó és a korábban már befizetett előleg különbözeteként jön ki.
Amennyiben a 2023. adóév bevallásának elkészítésekor fizetendő adó keletkezik, azt 2024. május 21-éig kell megfizetni. Az adófizetés történhet bankkártyával is az online felületen keresztül, a bevallási tervezet elektronikus beküldésekor. Ezenkívül, a vállalkozó nyilatkozhat arról, hogy a fizetendő adót legfeljebb tizenkét hónapos pótlékmentes részletfizetés keretében kívánja megfizetni.
Ha a naptári évi jövedelem után az év során levont vagy megfizetett adóelőleg összege meghaladja a személyi jövedelemadó-bevallásban megállapított adókötelezettséget, a magánszemély kérheti a túlfizetett adó visszatérítését. Az adóhatóság a túlfizetett összeget a bevallás beérkezése vagy a bevallási tervezet elektronikus jóváhagyása utáni harminc napon belül, de legkorábban március 1-től téríti vissza. Ha az adózónak van adótartozása, az először kiegyenlítésre kerül, és csak a maradék összeg téríthető vissza.