Az SZJA szerinti ÁTALÁNYADÓZÁS nem annyira újkeletű, mint ahogy mostanában a köztudatba robbant, lényegében 2000.01.01 óta választható adózási formája az egyéni vállalkozásoknak. Lényegi változás 2021 nyarán történt a szabályozásában, amikor lényegében kedvezményesebbé tették ezt az adónemet 2022.01.01-től (korábban írtunk erről itt olvasható).
A KATA 2021 szigorításával összefüggésben már sok esetben érdemes volt 2022-től alkalmazni főleg azoknak a kisadózóknak, akik a külföldi bevételük miatt fizettek különadót, vagy az éves 12 millió Ft-os bevételi korlátot túlzottan is átlépték.
Előző cikkünkben már vizsgáltuk az átalányadózást főleg a főállású egyéni vállalkozók járulékfizetési szemszögéből, most összefoglaljuk a lényeges elemeit, kiemelve ezeknek az évközi választás miatti különszabályait.
Tevékenységhez kapcsolódó átalányjövedelem megállapítása
Az egyéni vállalkozó az adóév egészére (de akár törtévre) átalányadózást választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az adóév elején érvényes minimálbér 120 szeresét (éves minimálbér tízszerese), azaz 2021-ben a 20.088 Ezer Forintot.
Viszont 2022-ben az éves határ 24 millió Ft a 2022 év első napján érvényes minimálbérrel számolva.
Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, aki az adóévben kizárólag kereskedelmi tevékenységet végez magasabb összegű bevétel után alkalmazhatják az átalányadózást, ezt 2022-ben az éves minimálbér 50 szeresére állapították meg, ami 120 millió Ft
(2021 év vizsgálatánál ez az összes 100.440 ezer Forint)
Év közbeni túllépés esetén visszamenőlegesen egész évre az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózást kell alkalmazni!
ÉVKÖZI ÁTALÁNYADÓZÁS VÁLASZTÁS ESETÉN SPECIÁLIS SZABÁLYOK: Az éves bevételi határokat napra kell arányosítani, tehát egy 09.01-re történő áttérés esetében a 2022 hátralévő évre eső keret 8.021.918 Ft / kiskereskedelmi tevékenység esetében 40.109.589 Ft).
Szünetelés valamint évközi megszűnés csökkenti időarányosan a keretet.
Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.
A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. 2022-ben már nincs külön költséghányad meghatározva a kiegészítő tevékenységet folytatóknak (saját jogú nyugdíjasok).
A tevékenységekhez kapcsolódó költség és jövedelem hányadok:
- Fő szabály szerint alapesetben mint átalányadós egyéni vállalkozó a bevételből 40 százalékos költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem, tehát a bevétel 60%-a lesz az átalányban megállapított jövedelem
- A bevételből 80 százalék a költséghányad akkor (bevétel 20%-a a jövedelem), ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenység(ek)et folytat (1. számú melléklet). Aki emellett más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.
- Az adóév egészében kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 90 költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem (a bevétel 10%-a a jövedelem).
Az előzőekhez hasonlóan, ha kereskedelmi tevékenység mellett a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenységet is végez az átalányadós egyéni vállalkozó, akkor a bevételének teljes egészére 80 százalékos költségátalányt kell alkalmaznia.
A törvényben nem felsorolt tevékenységet is végez, akkor pedig a bevételének teljes egészére csak 40 százalékos költségátalányt alkalmazhat.
- Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó havonta állapítja meg a jövedelmét a ténylegesen megszerzett bevétele és az alkalmazott költséghányad alapján.
Átalányban megállapított jövedelmet terhelő adók, éves adómentes alap
Az átalányban számolt havi jövedelem lesz az alapja a következő adóknak:
- 15%-os Személyi jövedelemadónak
- 18,5%-os Társadalombiztosítási járuléknak (főállású átalányadózás választó egyéni vállalkozónak legalább a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 100%-a után meg kell fizetni kötelezően)
- 13%-os Szociális hozzájárulási adónak (főállású átalányadózás választó egyéni vállalkozónak legalább a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 112,5% után meg kell fizetni kötelezően)
Lényegében az átalányadózást választó főállású egyéni vállalkozó a havi szerzett bevételéből számított átalány jövedelem után összesen 46,5%-os adóköltséggel kell számolnia, feltéve, ha az átalányban számolt jövedelme meghaladja a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 112,5%-át (200.000 Ft minimálbér esetén 225.000 Ft, 260.000 Ft garantált bérminimum esetén 292.500 Ft).
2022-ben éves szinten az átalányban számított jövedelemből 1.200 E Ft (éves minimálbér 50%-a tehát 6 havi minimálbér) mentesül az adófizetés alól, tehát nem lesz alapja a fentebb felsorolt adóknak (Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítási járulék, Szociális hozzájárulási adó).
ÉVKÖZI ÁTALÁNYADÓZÁS VÁLASZTÁS ESETÉN SPECIÁLIS SZABÁLYOK: A törvényben nincs arra hivatkozás, hogy az éves keretet évközi átalányadózás választása esetében arányosítani kellene, tehát 09.01-én áttért átalányadózó is élhet a teljes évi 1.200 E Ft mentesített keretösszeggel.
A szünetelés valamint évközi megszűnés sem csökkenti a keretet.
Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy az az adóalap mentesítés nem vonatkozik a főállású egyéni vállalkozókat terhelő minimálbér utáni kötelező Társadalombiztosítási járulék és Szociális hozzájárulási adó fizetésre.
Átalányadózás választása esetén az alábbi adók megfizetése alól mentesül az egyéni vállalkozó (SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózásnál a nyereséget terhelő adók):
- az éves vállalkozói jövedelme alapján fizetendő 9% vállalkozói jövedelemadó
- a vállalkozói osztalékalap után fizetendő 15%-os Személyi jövedelemadó,
- a vállalkozói osztalékalap után fizetendő 13%-os Szociális hozzájárulási adó
Kedvezményes tevékenységek felsorolása
A törvény által megnevezett tevékenységek, amelyekre az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az alap 40 százaléknál magasabb költséghányaddal élhet:
1. számú melléklet a 80% költséghányadra (törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenységek):
• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
• bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
• feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
• építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
• vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
• erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
• zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
• halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
• halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
• feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
• gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
• személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
• épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
• személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
• egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
• közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
• fényképészet (TESZOR 74.20);
• textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
• fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
• hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56)
-
A 90%-os költséghányaddal végezhető tevékenységekbe minden kereskedelmi tevékenység bele számít, tehát a bolti kereskedelmen kívül a csomagküldő kereskedelem is (pl. webshop)
Javaslatok az átalányadózás választása előtt, valamint és a következő adóév tekintetében
A KATA-n kívül a másik választható adónem az SZJA szerinti VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEMADÓZÁS. „Tételes költségelszámolású adózásnak” és szokták nevezni, mert az átalányadóval ellentétben itt a valós és igazolt vállalkozás érdekében felmerült költséget lehet a bevételekkel szembe állítani, viszont a TB járulék és Szociális hozzájárulási adó alapját a vállalkozó döntése alapján az úgynevezett vállalkozói kivét határozza meg (míg az átalányadózásban a bevételből az átalányban megállapított adóköteles jövedelem ezeknek az adóalapja.
Év közbeni áttérés az átalányadózás több esetben a jobb választás, kihasználva az éves mentesített keretösszeget, amit teljes összegben érvényesíthető. Viszont ez csalóka lehet, mert 2023-ra már több hónapra oszlik meg a mentesítés, tehát hamarabb „elfogy”. Ezért is javasoljuk 2023-ra vonatkozóan a két adózási forma felülvizsgálatát!
KATA adózás alóli kilépés esetén a bejelentés megtétele utáni hónap első napjától lehet alkalmazni az Átalányadózást, napi arányosan kell figyelni a bevételi határt.
SZJA szerinti Átalányadózásból az éves bevallással egyidejű nyilatkozattétellel lehet átlépni, de csakis naptári év végével. Tehát 2023-ra vonatkozóan 2023.05.20-ig el lehet dönteni, hogy maradjon-e az Átalányadózás (ez elég nagy előny, mert több a harmada eltelt az adóévnek, és jobban tervezhetőek a várható bevétel és költségek is).
Átalányadózással érintett adóévben, ha átlépésre kerül a bevételi határ, akkor az adóév egészére az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózást kell alkalmazni.
Aki kilép az Átalányadózás alól, ismételten átalányadózást csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ez vonatkozik arra is, ha év közben lép ki belőle, vagy év végével.
Arra is vonatkozik a 4 éves szabály, aki a KATA hatálya alól tér át, ha a KATA alanyiság előtt átalányadózó volt.
Tehát az átalányadózás választása előtt vizsgálni kell:
- bele esik-e a vállalkozó valamelyik „kedvezményesebb” tevékenység kategóriába (80% vagy 90% átalányköltséget el tud-e a számolni, melléklet segít)
- volt-e az elmúlt 4-5 évben átalányadózó (mert korlátozhatja az újboli választást!)
- az éves hátralévő bevételek nagyságát, ennek mekkora részét fedi le az éves mentesített keret, több kalkuláció esetében jött ki az az eredmény hogy nem minden esetben az átalányadózás a legjobb választás a főállású vállalkozóknak
- a nem főállású, tehát mellékállású (pl. heti 36 órát elérő munkaviszony/nappali tagozat) vállalkozóknak is van TB járulék/Szocho fizetési kötelezettség az éves mentesített keretet meghaladóan, tehát inkább az éves keret alatt vagy némileg meghaladóan jó választás
- saját jogú nyugdíjasok esetében egyszerűbb a helyzet, ott a költségek nagysága alapján eldönthető hogy melyik a jobb választás, hiszen semmi esetben sem kell TB járulékot és Szochot fizetniük.
Saját jogú nyugdíjasként értendő a rokkant nyugdíjas is? KATÁBÓL átalányadóra áttérés esetén ugyanazok a szabályok vonatkoznak a rokkant nyugdíjasra is.? Mikor kell beadni a KATA záró nyilatkozatot a 8 havi bevételről?
Tisztelt Török Mária,
Az SZJA adózás eső Átalányadózás esetében nem biztosított a saját jogú nyugdíjas (aki lényegében elérte a nyugdíjkorhatárt, illetve a nők 40 éves nyugdíj jogosultságot), tehát nekik az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után nem kell TB járulékot/Szochot fizetni.
Ha évközben kilép a KATA adózás alól (adónem váltás esetében) akkor a kilépést követő 30 napon belül kell záró bevallást készíteni, illetve esetleges 40%-os adót megfizetni.
Üdvözlöm!
Régi Katásként sajnos elfelejtettem nyilatkozni szeptember 26-ig az új Katára való áttérésről. Ezért szeptember 29-én atalanyadóba jelentkeztem be visszamenőleg szept 1-jével. Viszont továbbra is szeretnék már az új Kata hatálya alá tartozni, ezért október 1-jei hatállyal beküldtem bejelentkezésemet az új KATA hatálya alá (a feltételeknek megfelelek).
Kérdésem, hogy jól jartam-e el?
Kedves Beáta,
Így valóban 2022.10.01-től az ÚJ KATA alanya lehet (már akkor lett is), viszont 2022.09.01-09.30 között Vállalkozói jövedelemadó alanya volt, erről be kell adni 2258-as bevallást (ha nem saját jogú nyugdíjas), valamint az éves SZJA bevallásban kell erről az időszakról adatot szolgáltatnia. Valamint adófizetési kötelezettsége is keletkezhetett ha pl. főállású egyéni vállalkozó vagy jövedelme keletkezett.
Sajnos nem maradhatok a KATA-ban. Ezért az a kérdésem, hogy ha a 8 hónap alatt több a bevételem mint 8 M Ft, akkor kell e fizetnem a 40%os adót. Az én tevékenységem olyan, hogy az év utolsó 6 hetében már nem dolgozom, tehát így év végén nem lépném át a 12M határt. Köszönöm válaszát.
Kedves Katalin,
A közlönybe került 09.01 KATA szabályok átmeneti rendelkezéseiben szerepel, hogy az a KATA-s aki 08.31-én még adóalany 1,5 milló Ft/hónap KATA keretre jogosult 2022-ben. Viszont figyelni kell az éves alanyi ÁFA mentes keretre az továbbra is 12 millió Ft.
Jó napot kivánok.Katás voltam szept 1 töl az általány adót választom.Katásként az utolsó számlám kiállitása augusztus 31. A következó számlámat már Október 1 én fogom kiállitani mint álltalány adós.Az a kérdésem higy igy nekem szeptemberben papiron nem lessz jövedelmem.Kell e a szeptemberi hónap után Tb,illetve Ehot fizetnem? ha jól tudom akkor is ki kell fizetni a minál bér után a közterheket ha egyáltalán nincs az adott hónapban bevételem.Köszönöm a választ
Tisztelt Szabóné Kiss Róza,
SZJA szerinti átalányadózás esetében ha főállásúnak minősül, akkor minden hónapban kötelezően meg kell fizetnie a minimálbér utáni TB/SZOCHO járulékot, függetlenül van-e bevétele/jövedelme. Ez alól kivétel ha pl. szüneteltet vagy igazoltan keresőképtelen.
Fél évem van, hogy el tudjak menni a nők 40 nyugdíjba. Átalányadózást választva ez lehetséges lesz? hány hónapnak számít ebből a szempontból egy havi befizetett összeg? (Mert ugye a KATA-nál nem volt egy egész hónap számolva, mert nem volt meg a minimálbérnek megfelelő bevétel.) Vagy a sima adózást kell ehhez választanom? Köszönöm a választ előre is.
Kedves Andi,
SZJA szerinti átalányadózás esetében ha főállású egyéni vállalkozónak minősül, akkor minden hónapban legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a TB járulékot, tehát minden hónap teljesnek fog számítani és legalább a minimálbér összege lesz ellátási alapként beszámítva a nyugdíjba. Még jobban is jár ilyen téren mint a KATA-val.
Üdvözlöm! Az átalányadózást hogyan és hányszor lehet szüneteltetni az évben? Havi váltásban dolgozom, mint ápoló.
Kedves Dolanyi Anikó,
Az átalányadózás egy adónem, magát az egyéni vállalkozást bármennyiszer lehet az adott évben szüntettetni, de a szünetelés legalább 30 nap lehet.
Üdvözlöm, ha részmunkaidőben dolgozok, heti 20 órában, ami kevesebb mint 36 óra, mellékállású vagy főállású egyéni vállalkozónak számítok?
Kedves Alexandra,
Mind a KATA adózásnál és az SZJA adónemeknél (átalányadózás/vállalkozó jövedelemadó) az a vállalkozó minősül mellékállásúnak, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszony, ami lehet több munkaviszony is, ilyenkor a heti órák összeadódnak.
Üdvözlöm!
Ha a hónap első felében főállású egyéni vállalkozó voltam, a 2. Felében mellékállású e. Főállású munkaviszony mellett, Akkor is ki kell fizetnem egész hónapra a szochót meg a tb-t, vagy arányosan csak arra az időre amikor főállású ev. Voltam, átalányadós.
Kedves Fehér Gábor,
Főállású SZJA alá eső egyéni vállalkozó nap arányosan fizeti meg a kötelező minimálbér/garantált bérminimum utáni TB járulékot/Szocho-t.
A bevallásban természetesen két külön időszakot is jelölni kell.
Üdvözlöm!
Én heti 35 órában dolgozom. Ha most vállalkozást nyitok, akkor főállású egyéni vállalkozóként tehetem meg. Ez havi szinten mennyi költséggel jár nekem,ha a meglévő munkahelyem már adózik utánam és fizeti a járulèkaimat?
Kedves Szabina
Ha nem KATA vállalkozást szeretne elindítani (mert vállalkozásoknak is szeretne értékesíteni) akkor az SZJA törvény alá eső (átalányadózó és vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó) egyéni vállalkozóként csak heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaviszony mellett mentesül a minimálbér (vagy ha a végzett tevékenység josgszabályilag szakképzettséghez kötött akkor a garantált bérminimum) után fizetendő kötelező TB járulék és Szociális hozzájárulási adó fizetése alól. Ez a 2023-as hatályos minimálbér alapján havi kb 77 E ft költséggel jár). Megoldás lehet ha munkaviszonyában meg tud egyezni 36 órás munkarendbe.
Illetve heti 35 órás munkaviszonnyal még tud indítani KATA adózású egyéni vállalkozást, amelynek a havi adóköltsége 50 E Ft, viszont akkor csak magánszemély ügyfele lehet.
Kedves Péter!
Egyéni vállalkozást indító és rögtön ÁTALÁNYADÓT választó főállásunak minősülő – nincs, nem volt más jogviszonya – egész hónapra köteles legalább a min. bér után megfizetni a járulékot, szoc.hót? Tört hónapra való kötelezettség sem induláskor, sem megszűnéskor, valamint szüneteltetéskor sincs? Pl. 25-én kezd, vagy szüntet meg, vagy 25-től szüneteltet? Vagy arányosítva csak?
Köszönettel,
Matild
Kedves Matild,
Főállású átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, ha hónap közben kezdi meg a tevékenységét és így biztosítottá válik, akkor a törvény szerint az alkalmazandó minimálbér 30-ad részét kell nap arányosan megfizetni. Ugyan az érvényes szünetelés/megszűnés esetében is, tehát nem kell egész hónapra eső kötelező járulékokat (TB járulék és SZOCHO) megfizetni. KATA esetében lenne ez az eljárás, hogy akár 1 nap működés esetében is teljes havi tételes adót kellene fizetni.
Kedves Péter , Rokkantsági ellátás mellett az egyéni vállalkozó(átalányadó) főállású vagy mellékállású járulékokat fizet? köszönettel Anita
Kedves Revesz Anita,
Átalányadónál a rokkantsági ellátás melletti vállalkozói tevékenység főállásnak minősül.
Érdeklődni szeretnék , hogy jelen időszakban mennyi az alanyi adómentes értékhatár ? Június 1 től léptünk Kia Kataból tulleptük a havi 1 milliós keretet .. jelenleg úgy tudom , hogy 12000000 milliónál ÁFAs számlát kell kiállítani . Köszönöm
Kedves László Tamás,
Az alanyi ÁFA mentességet egész évre kell számolni, arányosítani egyedül akkor kell ha év közben alakul az alanyi ÁFA mentes vállalkozás.
Tehát ha folyó évben egy számlával túl lenne lépve az alanyi ÁFA mentes keret, azt a számlát már ÁFA körösként kell kiállítani ÁFA-val növelten és bejelentést kell tenni a NAV-hoz is.
Kedves Péter, előzőleg nem biztos, hogy sikerült elküldeni a bejegyzésemet, ha igen ezer bocsánat, röviden:
Katás Ev vagyok most, de nem tudok uj Katás lenni, ezert atalanyadora kellene valtanom, de szeptember 1-tol en igazabol szuneteltetni szeretnem az Ev-mer, at kell-e jelentkeznem az atalanyadoba a szuneteltetes elott (szept1.), vagy nem?
Köszönöm szépen a válaszát előre is,
Tisztelettel, Béla
Kedves Kiss Béla,
Az átalányadóba volt KATA-sként 10.31-ig be lehet jelentkezni szünetelés előtt vagy alatt is 09.01-es kezdő dátummal.
Kedves László Tamás!
Ha most szeptember 1-től új KATA-s leszek, átalányadózásra jövő év közben (júniusban) is át lehet lépni?
Kedves Sáfrányos Anita,
Az ÚJ KATA tv. alapján bármelyik hónap végével ki lehet lépni a KATA alól, és választható törtévre is az átalányadózás.
Viszont a KATA-ba való visszalépés a következő év végéig korlátozva van.
Tisztelt Szakértő Úr,
biztonsági őr tevékenység szakképesítéshez kötött-e,
200.000 vagy 260.000 Ft járulékait kell megfizetni ???
Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Jeney Béláné,
Egyéni vállalkozások tevékenységeinek (ÖVTJ) szakképzettségi feltételei itt lekérhető:
https://kavir.mkik.hu/search
Ez alapján szakképzetséghez kötött
A képesítés azonosítószáma
32 861 01
A képesítés megnevezése
Személy- és vagyonőr
Tisztelt Uram,
KATA-ra már nem vagyok jogosult, átalányadóra váltanék.
2020. 09.25-től szünetelek, 2022.09.25-én automatikusan megszűnne a vállalkozásom, ezt elkerülendő, aktiválnom kell.
Kérdéseim:
1. Kell-e bevallást adnom a szünetelt KATA-s első 8 hónapról?
2. Ha aktiválom, de nem lesz bevételem átalányadósként sem egész évben, kell-e bármilyen bevallást beadnom?
Köszönettel
Tisztelt Dr. Szalontai Tibor,
1. Ha a bevallási időszak alatt (2022.01.01-08.31) egész végig szünetelt akkor nem kell bevallást benyújtani a 2022-es KATA időszakra
2. Ha nem saját jogú nyugdíjas, akkor az aktivált hónapra kell havi 58-as járulék/Szocho bevallást benyújtani, valamint az éves SZJA bevallásban is kell a bevételről nyilatkozni, mégha az 0 Ft.
Tisztelt Szakértő úr!
Az alábbi két állításból melyik az igaz?
1. a mellékállású (pl. heti 36 órát elérő munkaviszony/nappali tagozat) vállalkozóknak is van TB járulék/Szocho fizetési kötelezettség az éves mentesített keretet meghaladóan
2. nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantál bérminimum szerinti (szocho) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított)
Köszönettel várom válaszát!
Kedves Kalo Sándor,
Mindkét kérdés igaz állítás mivel:
1. A mellékállású egyéni vállalkozónak ugyanúgy adóköteles jövedelme keletkezik az éves mentesített keretösszeg felett, amelynek adótételeit mint a TB járulék/Szocho ugyanúgy meg kell fizetni.
2. Igen tehát a mellékállású egyéni vállalkozónak ennyi „előnye” van a főállásúhoz képest, tehát ha nincs adott hónapban bevétele vagy nem haladja meg a minimálbér akkor nem kell kötelezően adót fizetnie
Kedves Kaló Sándor!
Katás voltam, átléptem szeptember 1.-én átalányadózó egyéni vállalkozóvá. Ezt a változást bejelentettem a T101E nyomtatványon. Ki kell-e töltenem a 22T1041-es nyomtatványt is? Milyen változást kell ezen a nyomtatványon bejelentenem?
Kedves Mezei Katalin,
22T1041-es nyomtatványt akkor kell benyújtania, ha SZJA átalányadó egyéni vállalkozását nem saját jogú nyugdíjasként végzi, tehát ebben a nyomtatványban a saját adatai mellett a 2022.09.01-től fennálló főállású/mellékállású jogviszonyát kell bejelentenie, így rendezve a TB-vel kapcsolatos kötelezettségeit is.
Tisztelt Uram!
Főállású átalányadózóként (80%-os költséghányad),, 2023. októberben párom bevétele eléri, sőt meghaladja a 12 millió Forintot. Eddig minden hónapban, a könyvelőtől kapott elszámolás alapján a bérminimum alapján kiszámolt TB járulékot és SzocHót fizette,. A könyvelő tájékoztatása szerint 12 millió Ft bevételig szja mentességet élvez, ha azt eléri, akkor Áfás számlát kell már kiállítania, de csak a 12 milliót meghaladó jövedelemre és utánna 2 évig nem lehet átalányadózó. Ez valóban így van? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztel Szitás Melinda,
Úgy látom néhány dolog keverve van az adókkal összefüggésben, de remélem ezt a könyvelő is majd alá tudja támasztani:
1. 80% költségátalányt alkalmazó átalányadózónál 2023-ban az éves adómentes bevételei keret (tehát amikor nem kell a számított jövedelme után adót fizetni) az 6.960 E Ft. Ha főállásúnak minősül, akkor havonta a minimálbér/garantált bérminimum után kell kötelezően TB és Szocho járulékot fizetni
2. A 12 millió Ft határ valószínűleg az alanyi ÁFA mentességre vonatkozik, ami azt jelenti adott naptári évben 12 millió Ft bevétel alatt ÁFA mentesen (AM adókulccsal) tudsz számlázni. Ha ezt meghaladja akkor kötelezően ÁFA körbe át kell lépni, és ÁFA-val növelt számlát kell kiállítania, de már le tudja vonni a költségekre felszámított ÁFA-t (ha az vállalkozás érdekében felmerült költség és az ÁFA tv. is engedi).
De ennek nincsen semmi köze az alanyi ÁFA mentességhez, viszont az tény hogy ha ÁFA körbe átlép akkor a következő két naptári évben nem lehet alanyi ÁFA mentes újból
Javaslom az ÁFA körbe lépéssel kapcsolatban az alábbi cikkünk elolvasását:
https://www.online-adotanacsadas.hu/alanyi-afa-adomentesseg-eves-beveteli-hatar-atlepese-es-az-afa-korbe-kerules-szabalyai/
Tisztelt Szakértő úr!
Ha mellékállású egyéni vállalkozó vagyok 2022.09.01. óta, és 2022.12.31-ig nem fogja a meghaladni a jövedelmem az éves járulékmentesített 1.200.000 jövedelemkeretet (ha igaz az, hogy a keretet állítólag nem kell arányosan csökkenteni a maradék 4 hónapra.)
A kérdésem, hogy a havi járulékbevallásomon a járulékmentesség hogyan érvényesíthető? Adjam be a havi jövedelem alapján készült bevallást és ne fizessem be a nyomtatvány által kalkulált járulékot vagy ezt be is kell fizetni minden hónapban és ez utólag igényelhető vissza?
Köszönettel
Kedves Cs.Barbara,
Valóban a hatályos SZJA törvény szerint nem kell arányosítani az éves adómentes keretet, a bevallásban csak azt a jövedelmet kell szerepeltetni ami adóalapot képez, tehát mellékállásúként 1,2 millió Ft jövedelem alatt 0 Ft összegeket kell írni, és nincs fizetendő TB járulék és SZOCHO.
Kedves Lestyán Péter!
2022.09.01-től általányadós lettem, eddig 80-20% költséghányados voltam, most lenne egy 40-60% kategóriába eső munkám, azt tudom, hogy az idei eddigi összes számlámra akkor csak a 40-60% alkalmazhatom visszamenőleg is. Kérdésem, hogy ez a jövő évre is vonatkozik majd vagy akkor ha ismét 80-20% számláim lesznek alkalmazhatom újra azt?
Kedves Nagy Gabriella,
Az SZJA törvény szerint a teljes adóévre (ami most átalányadóban 2022.09.01-12.31) kell vizsgálni a végzett tevékenységeket, valamint több tevékenység esetében a legkisebb költséghányaddal végzett tevékenység lesz a mérvadó minden tevékenységre, tehát ilyenkor amit leírt teljes adóévre minden tevékenységre 40%-os költséghányadot kénytelen alkalmazni, tehát akár visszamenőleg is módosítani kell a bevallásokat valamint a fizetendő adó mértékét. Ugyanúgy az éves mentesített bevételi keretösszeg 6 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra csökken le. Jövő évre vonatkozóan már lehet újból 80%-os költséghányad ha a feltételeknek megfelel majd a tevékenysége.
Kedves Lestyán Péter!
2022.09.01-től mellékállású átalányadós lettem, előtte mellékállású Katás voltam. Sajnos az átalányadózásra való jogosultságom megszűnik, mert túlléptem a bevételi értékhatárt. Mikortól kell áttérnem a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására? Év elejétől visszamenőleg, vagy szeptember 1-től? Köszönöm szépen válaszát.
Kedves Boda Lászlóné
A 2022.09.01-12.31 adóévre az átalányadós bevételi keret 8 millió Ft (2 millió Ft/hónap). Ha ezt túllépi, akkor 2022.09.01-től kell vállalkozói jövedelemadózás alkalmaznia, mert az SZJA szerinti adóéve akkor kezdődik.
Kedves Lestyán Péter!
Szeptember 1-én szüneteltettem a KATA-s vállalkozást, most aktiváltam újra. Hogyan tudok betérni az általány adózás keretébe? Milyen nyomtatványt kell kitölteni és mikor?
Kedves Kiss Csaba
Az átmeneti rendelkezések miatt 2022.09.01-től csak úgy lehet átalányadózó, ha 2022.10.31-ig ezt bejelentette (még ha szünetelt akkor is). Ha ezt nem tette meg, akkor jelen esetben SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózást kell alkalmaznia. Átalányadózás már csak 2023.01.01 tud alkalmazni. AZ ÚJ KATA adózásba át tud térni 12.01-vel, ha 11.30-ig ezt bejelenti.
Kedves Lestyán Úr!
Korábban kisadózó voltam, szeptember 1-től viszont már átalányadózó. Vállalkozásom ez év június 1-től szünetel. Ennek ellenére várható, hogy a közeljövőben egy pénzügyi közvetítő cégtől (akivel egykor kapcsolatban álltam), két évnél régebbi tevékenységből származó (mindezidáig stornó-tartalék címen két évig visszatartott) közvetítői jutalék fog számomra érkezni, amihez számlát kell majd kiállítanom.
Tegyük fel, hogy decemberben sor kerülne a számla kibocsátására. Viszont ahhoz, hogy ezt megtegyem, néhány nappal korábban már újból aktívvá kell tennem a vállalkozásomat, hiszen szüneteltetés alatt számlát nem állíthatok ki. Azt tervezem, hogy a kiszámlázott összeg beérkezését követően ismét szüneteltetni fogom a vállalkozást. Előfordulhat azonban, hogy a bevétel csak 2023 január elején fog befolyni, tehát a szünetelést csak ezt követően tudom folytatni.
Kérdéseim:
1. Az 58-as bevallást mind a december tört havi, mind pedig a január tört havi időszakra be kell nyújtanom külön-külön, vagy (a pénzforgalmi szemlélet miatt) csak a januárira, hiszen abban a hónapban szerzem meg a bevételt?
2. A járulékokat mindkét hónap teljes egészére meg kell fizetnem, vagy csak a szünetelésen kívüli (aktív) napokra arányosítva?
Szíves válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel:
V. IMRE
Kedves Várvizi Imre,
1. 58-as bevallást mindazon hónapokra be kell nyújtani, amikor a vállalkozás nem szünetel
2. Ha főállású egyéni vállalkozó, akkor a minimálbér utáni kötelező járulékokat nap arányosan kell bevallania. Illetve minden esetben a bevételből az átalányban megállapított adóköteles jövedelem után kell adót fizetni
Kedves Péter!
Most indítottam a vállalkozásom 2022 november 9-én. Hogy alakul átalányadózásnál a tb és a szocho a novemberi tört hónapra főállású egyéni vállalkozó esetén.
Köszönettel: N. Gábor
Tisztelt Nagy Gábor
Ha főállású egyéni vállalkozónak minősül az átalányadózásban, akkor a minimálbér/kötelező bérminimum utáni TB és Szochot nap arányosan kell fizetnie november hónapra.
Tóth Illés
Kedves Lestyán úr.
Mellékállású vagyok és szeptember 1-től áttértem az átalányadózásra, augusztus 31-ig Katás voltam. Augusztus végére mint katás kimerítettem a 12 Mft . alanyi áfamentes keretet. szeptembertől milyen értékig maradok Áfa mentes?
Tisztelettel : Tóth Illés
Kedves Tóth Illés,
Az alanyi ÁFA mentes keret az egész naptári évre vonatkozik, évközi jövedelemadó váltás nem befolyásolja, tehát a 2022 évi teljesítésű értékesítései mind beleszámítanak a 12 millió Ft-os éves keretbe.
Ha ezt túllépi, ÁFA körös vállalkozóként kell folytatnia, és ÁFA-val növelten kell számláznia a belföldi értékesítéseiben biztosan.
Kedves Lestyán úr!
Átalányadózó egyéni vállalkozónál a 2022. decemberében kiszámlázott, de csak 2023-ban befolyt ellenértéket mikor kell bevételnek tekinteni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel
K. Németh Mária
Kedves K. Németh Mária,
Az SZJA szerinti adózásoknál – úgy mint az átalányadózás – a bevétel elszámolása pénzforgalmi szemléletű, tehát a tényleg beérkezés időszakában kell elszámolni.
Így a a megnevezett bevétel 2023-as adóévben kerül elszámolásra.
Az átalányadó keretet év közbeni váltás esetén napra számítva kell meghatározni.Kérdésem, hogy ugyanezt az elszámolási módot kell-e alkalmazni az AAM keret meghatározásához? A KATA-ról való áttérés uitán 2022. szeptember 16-án tudtam átalányadós egyéni vállalkozást indítani, ezért érdekel, hogy az AAM keretbe a fél hónap beszámítható_e?
Kedves Morvai István
Alanyi ÁFA mentes keret esetében is napra kell arányosítani az éves 12 millió Ft-os keretösszeget, de csak akkor van arányosítási kötelezettség, az az alanyi ÁFA mentes adózó év közben indítja el a vállalkozását.
Tehát szünetelés vagy más adónem váltás sem befolyásolja az éves keretösszeget, még megszűnés esetében sem kell visszamenőleg arányoítani.
Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett vagyok egyéni vállalkozó átalányadózó.
Most először számláztam egy kisebb 1M Ft alatti összeget, eddig bevételem ebből a vállalkozásból nem volt, csak a főállásomból.
Kérdésem, hogy a 2258-as nyomtatvány kitöltésekor az 1-es sorba és a 25-ös sorba 0-át kell-e írni? Mert ugye van az 1.2 M Ft-os bevételi értékhatár, ameddig nem kell fizetni.
Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Berecz István
Elsősorban azt kell megállapítani, melyik adóévre esik a bevétel, mert annak a szabályait kell alkalmazni. A bevételt a megszerzés időpontjában kell elszámolni tehát amikor kifizették.
A 2258-as bevallásban ha mellékállásúnak minősül és az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg az éves adómentesített bevételt, úgy akkor a bevallásban nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így nullát kell beírni a megfelelő mezőkbe.
Tisztelt Péter!
Ha 2023-ra kiszeretnék jelentkezni az átalányadó alól akkor azt az SZJA bevallásban tudom megtenni?
Üdvözlettel,
Németh Tamás
Tisztelt Németh Tamás
Igen a 2022. évről készítendő 2022SZJA bevallásban kell erről nyilatkozni a bevallás határidőig ami 2023.05.20.
Javasolt ez a döntés már 03.31-ig véglegesíteni, mert a az első negyedéves 2358-as bevallást már ez alapján érdemes elkészíteni.
Kedves Péter!
Ha 2022. szeptemberig KATA-s azután pedig átalányadózó (nyugdíj meletti egyéni vállalkozónak) az éves SZJA bevallásban (2253) a teljes évben szerzett jövedelmet kell (költséghányad alkalmazásával) feltüntetni vagy csak a szeptember 01. és december 31. között keletkezettett?
Válaszát előre is köszönöm!
K. Zoltán
Kedves K. Zoltán
A 2022-es SZJA bevallásban csak a nem KATA-s (tehát SZJA köteles) bevételekről kell adatot szolgáltatni, tehát az elszámolási időszak 09.01-12.31 időszakban beérkező bevételek (amelyek nem estek a KATA tv. alá, tehát a számla is már 09.01 után lett kiállítva).