Magyar adóalanyok külföldi alanyi adómentessége
A Magyarországon letelepedett adóalanyok számára lehetőség nyílik arra, hogy más EU-tagállamokban is alanyi adómentességet válasszanak.
A választás feltétele, hogy az érintett magyar adóalany előző és tárgyévben elért, az EU területén teljesített összes árbevétele ne haladja meg a 100.000 eurós határt. Ebbe az árbevételbe a magyarországi bevételek is beletartoznak. Ezen felül az alanyi adómentesség választása kizárólag azon tagállamokban lehetséges, ahol a vállalkozás az adott ország alanyi adómentességi értékhatárát sem lépi túl.
Az alanyi adómentesség alkalmazását a NAV felé be kell jelenteni. A bejelentést követően a NAV egy kötelezően használandó azonosító számot állapít meg a magyar adóalany részére a választott tagállamban. Amennyiben az adózó több országban is élni kíván ezzel a lehetőséggel, minden egyes tagállamra külön-külön azonosító szám kerül kiadásra. Az esetleges változásokról a NAV-ot szintén értesíteni kell.
Az adóalanyoknak negyedéves bontásban adatot kell szolgáltatniuk a NAV részére az egyes tagállamokban elért árbevételükről – ideértve a nulla bevétel esetét is. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a negyedévet követő hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. Amennyiben az adóalany túllépi a 100.000 eurós határt, arról 15 napon belül köteles nyilatkozni a NAV felé, továbbá a még be nem nyújtott időszakokra vonatkozó adatokat is pótolnia kell.
Az alanyi adómentességet választó adóalanynak a más tagállamban alanyi adómentesként elért bevételeit nem kell az OSS rendszerben bevallania. Az adatszolgáltatást euróban kell teljesíteni, és amennyiben a bevételt más pénznemben realizálta, azt az Európai Központi Bank adott év első napján érvényes árfolyamán kell átszámítani.
A más tagállamban alanyi adómentesként teljesített ügyletekhez kapcsolódóan belföldön felmerült költségeknél az áfa nem vonható le. Fontos figyelembe venni, hogy a különböző tagállamok eltérő áfa-kulcsai és a hazai levonási tilalom miatt nem feltétlenül előnyös külföldön alanyi adómentességet választani, ezért érdemes előzetes pénzügyi elemzést végezni a döntés előtt.
A 2025 január végén bejelentett és jogszabályba iktatott 18 millió Ft-os alanyi ÁFA mentes felső határról egy korábbi cikkben részletesen írtunk.
Lakások áfa kulcsa
Azokra az ingatlanokra, amelyek jelenleg az 5%-os áfa-kulcs hatálya alá tartoznak, a kedvezményes kulcs alkalmazása 2026. december 31-ig továbbra is biztosított.
Ezen túlmenően 2030. december 31-ig lehetőség van az 5%-os áfa alkalmazására azoknál a lakóingatlanoknál, amelyek építési engedélye legkésőbb 2026 végéig jogerőre emelkedik. Azokra az ingatlanokra is vonatkozik ez a lehetőség, amelyeknél nem szükséges építési engedély, de az egyszerű bejelentés, illetve annak hatósági tudomásul vétele 2026. december 31-ig megtörténik.
M lap változás
2025-től kezdődően az M lapokon szereplő adatokat forintban kell megadni. A korábbi gyakorlattól eltérően az összegeket nem ezer forintra, hanem forintra kell kerekíteni.
Online rendezvény teljesítési helye
Az Áfa tv. 42. §-a meghatározza, hogy a rendezvények esetében az adóalanyok részére biztosított részvételi szolgáltatások teljesítési helye a rendezvény tényleges lebonyolításának helyszíne. A jogalkotó a következő évtől kezdődően kivonja e szabályozás hatálya alól az online formában nyújtott szolgáltatásokat, amennyiben azok adóalanyok számára történnek.
Megjegyzendő, hogy eddig is nehezen volt elképzelhető az online konferenciák és előadások esetében a 42. § alkalmazása, hiszen ezeknek nincs egyértelmű, fizikailag meghatározható helyszíne. 2025-től kezdődően az online rendezvényekre nem vonatkozik különleges szabályozás, ezért az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerinti általános teljesítési hely szabály alapján kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy az adóalany megrendelő gazdasági letelepedésének helye lesz az irányadó.
Amennyiben az online rendezvény szolgáltatását magánszemélyek veszik igénybe, úgy a teljesítési hely az érintett magánszemély lakóhelye lesz.
Pénzvisszatérítés és az adóalap csökkentése
A Novo Nordisk ügyben született Európai Uniós Bírósági döntés nyomán a magyar állam lehetővé teszi a gyógyszergyártók számára, hogy az értékesítés után fizetendő adóalapjukat csökkentsék a jogszabály által előírt kötelező befizetésekkel. A Bíróság álláspontja szerint sértené az áfa rendszerének alapelveit, ha egy adóalany több adót lenne köteles befizetni a költségvetésbe, mint amennyi bevétele ténylegesen keletkezett.
Ez az elvi megállapítás jogszabályi formában az Áfa tv. 77. § (4/a) bekezdésében jelenik meg. Ennek megfelelően az adóalanynak akkor is jogában áll az adóalap csökkentése, ha a vételár egy részét nem közvetlenül a vevőnek, hanem egy harmadik félnek téríti vissza. Emellett feltételként szerepel, hogy a végső fogyasztó ne gyakorolhassa adólevonási jogát, amely azonban felesleges kikötés, hiszen a forgalmi adó rendszerében a végső fogyasztó eleve nem jogosult levonásra. Feltehetően a jogalkotó szándékait a későbbiekben részletesebb magyarázatból ismerhetjük meg.
A rendelkezést visszamenőleges hatállyal, a 2024-es évre is alkalmazni lehet.
Adólevonási jog
Az Áfa törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a külföldön teljesített ügyletek érdekében belföldön felmerült költségek után adólevonási jogot érvényesítsünk. Ez akkor alkalmazható, ha az adott ügylet belföldi teljesítése esetén az adóalanyt megilletné az adólevonás lehetősége, vagyis az nem tartozik az Áfa tv. 85.-86. § alá.
A belföldön alanyi adómentes adóalany is levonhatja az áfát, ha az ügylet külföldi teljesítésére figyelemmel, de amennyiben a magyar adóalany a következő évtől kezdődően egy másik EU-tagállamban választja az alanyi adómentességet, akkor az ezzel kapcsolatos hazai beszerzések áfa tartalmát már nem vonhatja le.
Megfigyelhető, hogy a magyarországi áfa-alany külföldön is választhat alanyi adómentességet, amennyiben az uniós bevétele (beleértve a hazai forgalmat is) nem haladja meg a 100.000 eurós értékhatárt, és az adott tagállami bevétele sem lépi túl az ott érvényes limitet.
Közvetett vámjogi képviselő adólevonási joga
Jelenleg a közvetett vámjogi képviselő levonhatja a megbízója importja miatt rá kiszabott adót, feltéve, hogy rendelkezik olyan nyilatkozattal az importőrtől, amely igazolja, hogy a beszerzett termék teljes egészében adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik.
2025. március 1-jétől azonban a közvetett vámjogi képviselők számára szigorúbb feltételek lépnek életbe. Az importőr részéről többek között követelmény lesz, hogy havi bevallóként működjön, ne minősüljön kockázatos adózónak, míg a vámjogi képviselőnek meg kell felelnie a megbízható adózó kritériumainak.
Ezen túlmenően a vámjogi képviselő köteles lesz partnerellenőrzést végezni, ha az importőr nem minősül megbízható adózónak. Az ellenőrzési folyamat során a szükséges adatokat a NAV biztosítja, feltéve, hogy az importőr az adótitok alóli felmentő nyilatkozatot benyújtja.
Fordított adózás
A belföldi fordított adózás hatálya kibővül, és 2025-től a vezetékes gáz értékesítése is a hatálya alá tartozik, ha a vevő kereskedői minősítéssel rendelkező adóalany.
A változás nem érinti a végfelhasználók számára történő értékesítéseket, ezek továbbra is egyenes adózás alá esnek. A rendszer célja az áfa-csalások visszaszorítása, bár kérdéses, hogy a gázpiac szűk kereskedelmi köre miatt miért éppen ezt a módszert választotta a jogalkotó.
E-nyugta
2025 július 1-jétől bevezetésre kerül az e-nyugta, amelyet az adóalanyoknak fokozatosan kötelezővé válik alkalmazniuk. A teljes átállás határideje 2028.
A rendszer lényege, hogy a vásárlók mobiltelefonjukon QR-kód segítségével igazolhatják vásárlásaikat, amelyhez előzetesen telepített alkalmazás szükséges. Az e-nyugták adatai a NAV rendszerében is tárolásra kerülnek, és szükség esetén papíralapú másolat is kérhető.
Bár a kormányzat biztosítja, hogy az e-nyugták nem vezethetők vissza egyéni fogyasztókhoz, a hatósági eszközökkel történő vizsgálatok révén ez a garancia kérdéses lehet.
Elektronikus számla
A ViDA (VAT in the Digital Age) kezdeményezés célja az elektronikus számlázás EU-s szintű bevezetése.
2025-től Magyarország saját döntése alapján egyes szektorokban (pl. gáz- és villamosenergia-szolgáltatás) bevezeti az elektronikus számlázást. 2030-tól várhatóan kötelező lesz az e-számlázás az adómentes közösségi értékesítés és a nemzetközi fordított adózású szolgáltatások esetében, amely valós idejű adatszolgáltatást jelent majd az adóhatóságok felé.