Októberben az őszi adócsomag lehetett volna az a szikrányi esély, hogy valamilyen újragondolása lesz a nyári törvényhozásnak, de hamar kiderült – mivel csupán egy kapcsolódó módosítás szerepelt a törvényjavaslatban, ez is csak a külföldről bevételt szerző kisadózó adóterhét enyhítette valamelyest – egyre komolyabban kell venni ezt a változást, mivel az alkalmazkodásra nyitva álló idő is egyre fogy.

Az E-KÖNYV IDE KATTINTVA rendelhető meg.

Könyvelői és adószakértői praxisomban már július óta kiemelkedő téma a 2021-es változásokkal kapcsolatos megoldáskeresés. Amennyire egyszerű és rövid a törvényi szabályozás, annyira változatos és sokrétű az a probléma, amivel majd a piaci szereplők szembesülnek. Tehát nem csak a kisadózók, hanem a kisadózókat szerződő megbízók is kerülhetnek hátrányos helyzetbe, mert szinte nincs két egyforma tevékenység és gazdasági kapcsolat a módosítást elszenvedő szereplők között.

Eddig elsősorban az oldalamon megjelenő, bárki által elérhető szakmai cikkekkel, valamint eseti tanácsadás keretein belül volt alkalmam segíteni a velem kapcsolatba kerülő érintett vállalkozókat.

A tapasztalataim alapján úgy vettem észre, hogy elég nagy a bizonytalanság a vállalkozók részéről az alábbi kérdéses témakörökben:

• A meghozott törvényi változások helyes értelmezése egy laikus számára szinte lehetetlen, mert vannak kétes megfogalmazások a törvényi szövegben, és sok fogalom sincs benne konkrétan megmagyarázva, más törvényekre történik hivatkozás

• A külföldre szolgáltató kisadózóknál egyértelmű, hogy csak ők szenvedhetik el az extra KATA adót, de mivel a belföldre számlázó kisadózóknál a törvény szerint a megbízó viseli az adókötelezettséget, ezért a kisadózók legtöbb esetben függenek a megbízók azon döntéseitől, hogy azok milyen stratégiát alakítanak ki az így kialakult többletköltségeik optimalizálására vagy a kisadózóra való átterhelésére

• A kisadózók és a megbízóik sincsenek teljesen tisztában, hogy milyen törvényes lehetőségeik vannak a vállalkozásuk vagy az üzleti kapcsolataik átalakítására olyan módon, hogy ne terhelje őket több adókötelezettség annál, amit eddig is viseltek a tevékenységeik végzésével kapcsolatosan

Tehát szükségét éreztem egy olyan a témát teljeskörűen összefoglaló adózói tájékoztató elkészítésének, amely ezeket a bizonytalanságokat megpróbálja rendezni egy adószakértő-könyvelő szemszögéből. A füzet akár több támpontot is adhat az érintett piaci szereplőknek, hogy a legkisebb adókockázattal és adóköltséggel járó döntést hozhassák meg a közös munkájuk folytatására.
Tudom ajánlani az írást azoknak a vállalkozásoknak és szakmabelieknek is, akiket jelen esetben még nem fog érinteni a törvényi változás, de a későbbiekben akár közvetve vagy közvetlenül is kapcsolatba kerülhetnek ezzel kényes adózási problémával.

Összefoglalva, mivel nincs lehetőség egyértelmű megoldási „csomagokat” vagy konkrét választási lehetőséget felajánlani az érintett vállalkozásoknak, ezért felsorolás jelleggel bemutatjuk azokat a törvényes eszközöket, amikkel érdemes kalkulálni a jövőbeni döntések meghozatalában.

Az E-KÖNYV tartalma bemutató jelleggel (40 oldal):

• A 2021-re vonatkozó törvényi változások értelmezése

Az első fejezetben a a 2021-es év új adókötelezettségek szabályait vizsgáljuk, kitérve a kapcsolt/nem kapcsolt kisadózók és belföldi/külföldi megbízók adóterheire, a többes kisadózói státusz megszüntetésének következményeire és a további kisadózókat és a megbízóikat érintő új tájékoztatási és bejelentési kötelezettségekre.

• A kisadózók és a megbízók lehetséges reakciói és ezek várható következményei

Az eddig konzultációs tapasztalatain alapján felsorolás jelleggel összegyűjtöttem, hogy a kisadózók és a megbízók milyen módokon tudják közösen vagy egyénenként kezelni az új helyzetet, milyen megoldási stratégiákat és elveket követhetnek az új adóterhelés csökkentésére.
(megbízó átterhelheti-e az adót a kisadózóra? milyen formái lehetnek az együttműködésnek, vagy a vállalkozás átszervezésének? mikor az egyetlen lehetőség az adónem váltás?)

• Törvényben közvetlenül szereplő és közvetve kapcsolódó fogalmak tisztázása

Tárgyalásra kerülnek olyan fogalmak mint a belföldi és külföldi kifizető, kapcsoltsági jogviszonyok két vállalkozás között, betéti társaság működése és a tagok jogviszonyai, valamint a 2021-es adókötelezettség alól mentesített bevételek (költségvetési szervek, NEAK,  hatósági áras szolgáltatások)

• Megoldási alternatívák a törvényes lehetőségek és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének figyelembevételével

Mit értenek az adójogszabályok rendeltetésszerű joggyakorlás alatt, és milyen jogügyletek sértik ezt meg?
Választ kapunk arra is, hogy a kisadózók és a megbízóik milyen módon szervezhetik át az üzleti kapcsolataikat, vagy saját vállalkozásukat (esetleg több vállalkozásukat), hogy azzal olyan szerződéses és valós ügyleteket hozzanak létre, ami nem alanya az új adókötelezettségeknek. Mire kell különösen odafigyelni, hogy ezek a hatóságok előtt is megállják a helyüket?

• A KATA adózáson kívüli más adónemek rövid bemutatása és javaslatok az alkalmazásukra

Érdemes számolni a KATA adónemen kívüli adózási módokkal is, mint az SZJA szerinti Vállalkozói jövedelemadó és Átalányadó, Társasági adó és Kisvállalati adó.
Melyik vállalkozási formák választhatják ezeket? Milyen állandó költségekkel járnak? A profit után mennyi adót kell fizetni? Kinek éri meg? Milyen költségek számolhatóak el?

Külön vizsgáljuk még a speciális alkotói (művészeti, fordítói, grafikusi, filmipari, színházi) tevékenységekre alkalmazható Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást is (EKHO), amit a többi adónem alatt szerzett magánjellegű jövedelmekre lehet kedvezményes adózással alkalmazni.

• Törvényi hivatkozásokat rendeltünk az új adókötelezettségek pontosabb értelmezéséhez (KATA 2021 közlöny, kapcsolt vállalkozások, közeli hozzátartozók, rendeltetésszerű joggyakorlás)

Az E-KÖNYV IDE KATTINTVA rendelhető meg.