A cafeteria egy olyan munkáltatói juttatási rendszer, amit Magyarországon körülbelül húsz éve alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a munkáltatók nem készpénzben, hanem egyéb formákban nyújtanak juttatásokat dolgozóiknak. Ezek a juttatások változatosak lehetnek, és a munkáltatók saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy milyen lehetőségeket kínálnak fel. A cafeteria rendszer elnevezése egy angol szóból ered, amely önkiszolgáló éttermeket jelöl. Ez szimbolizálja azt a fajta választási szabadságot, amit a dolgozók élveznek, amikor a munkáltató által kínált juttatási lehetőségek közül választhatnak.

Egy jól megtervezett cafeteria rendszer hozzájárul a munkavállalók lojalitásának növeléséhez és erősíti a vállalat piaci hírnevét. Hátrányként említhető, hogy ez plusz kiadást jelent a munkáltató számára, ugyanakkor az előnyök közé tartozik a költségek átláthatósága és a kedvezőbb adózás miatt magasabb nettó értékű juttatások. A munkavállalók elégedettségének növelése érdekében ajánlott a dolgozók igényeinek felmérése a cafeteria rendszer bevezetése előtt.

A magyarországi gyakorlatban a munkáltatók gyakran adókedvezményeket élvező juttatásokat részesítenek előnyben, de a cafeteria sokkal több lehetőséget is kínálhat. Ide tartozhatnak például teljes mértékben adóköteles, de motiváló elemek is, mint az extra szabadságok vagy a szakmai fejlődést támogató lehetőségek. Minél többfélék a választási lehetőségek, annál népszerűbb lesz a rendszer, hiszen a dolgozók igényei változatosak.

A jogszabályi környezet is befolyásolja a választható juttatások körét, és figyelembe kell venni a juttatások adminisztrációját is. Néhány munkáltató bonyolult cafeteria rendszert nem vezet be, hanem egyszerűbb megoldásokat, mint például a Széchenyi Pihenő Kártya használatát választják. A cafeteria rendszer bevezetése elsősorban HR kérdés, de az adózási szempontokat is figyelembe kell venni.

A cafeteria keretében adható juttatásokat különböző kategóriákba sorolhatjuk, attól függően, hogy milyen adózási és jogszabályi környezetben helyezkednek el. Ezek a kategóriák a következők:
 

  1. Munkaviszonyból Származó Jövedelem: Ez magában foglal minden jövedelmet, amit a munkavállaló munkaviszonyából kap, kivéve, ha az adózás szempontjából a törvény másképpen rendelkezik. Ide tartoznak például az önkéntes pénztári hozzájárulások, a biztosítások, az iskolarendszerű oktatáshoz kapcsolódó juttatások, és a helyi közlekedési bérlet térítése, amennyiben ez nem a munkavégzés feltétele.

     

  2. Béren Kívüli Juttatások: Lényegében 2024-ben csak a SZÉP kártya sorolható ebbe a kategóriába. Ezek olyan juttatások, amelyek nem képezik a rendszeres bér részét, de a munkavállalók számára bizonyos előnyöket biztosítanak. Fontos, hogy csak az éves keretösszeg alatt (arányosítást is figyelembe véve) adózhat kedvezményes módon ez a juttatás, ezt meghaladóan már meghatározott juttatásnak minősül

     

  3. Egyes Meghatározott Juttatások: Ide tartoznak a SZÉP kártya korlátot meghaladó juttatásai, a minimálbér 10%-át meg nem haladó csekély értékű ajándékok, rendezvényeken adott ajándéktárgyak, és azok a juttatások, amelyek egyéni értékét nem lehet meghatározni (pl. csoportos állománybiztosítások). Ezek többsége nem része a cafeteria rendszernek, kivéve, ha a cafeteria szabályzat külön lehetőséget biztosít rájuk

     

  4. Adómentes Jövedelem: A cafeteria keretében ezek a juttatások korlátozottak. Ide tartoznak a sport- és kulturális szolgáltatásokra szóló belépők, a cégautó elszámolásával kapcsolatos lehetőségek, a kerékpár juttatása, valamint a munkába járáshoz kapcsolódó bérlet és jegy térítésének ellenértéke, amennyiben ez meghaladja a kötelező mértéket.

Mindezek figyelembevételével fontos, hogy a cafeteria rendszer kialakításakor a munkáltatók tisztában legyenek a különböző juttatási formák adózási és jogszabályi vonatkozásaival, és azokat a munkavállalói igényekhez és a vállalati politikához igazítsák.

A cafeteria keretösszeg meghatározása kulcsfontosságú eleme a juttatási rendszereknek. Ez az összeg lehet rögzített érték, például havi 25 ezer forint, vagy az alapbér egy bizonyos százaléka.

Fontos döntési pont, hogy a keretösszeget nettó vagy bruttó értékben határozzák meg:

  1. Bruttó Módon Történő Meghatározás: Ebben az esetben a cég a teljes költséget, beleértve az esedékes adókat is, magára vállalja. Ez egyszerűsíti a tervezést, mivel az adó mértékének változása nem befolyásolja a vállalat összköltségét. Minden dolgozó azonos kerettel rendelkezik, függetlenül a személyes preferenciáktól.

  2. Nettó Finanszírozás: Itt a munkáltató a juttatás piaci vagy jóváírt értékét határozza meg (pl. 10 ezer forint), és ezt felbruttósítja a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadóval (SZJA) és járulékokkal. Az így kiszámított bruttó jövedelemből levonják a munkavállalót terhelő adókat és járulékokat, és ezt követően a munkáltató fizeti meg a szociális hozzájárulási adót (szocho).

A cafeteria keretében adható juttatások adózása különböző lehet az adózási szabályoktól függően:

  • Egyes Meghatározott Juttatások: Itt az adóalapot 1,18-as szorzóval állapítják meg, és ezen felül a munkáltatónak kell fizetnie a 15% SZJA-t és a 13% szocho-t.
  • Béren Kívüli Juttatások (pl. SZÉP Kártya): Ebben az esetben a munkáltatónak kell fizetnie a 15% SZJA-t és a 13% szocho-t az átutalt összeg után, itt nincs adóalapkorrekció.

Fontos megjegyezni, hogy a Szja törvény alapvetően a bruttó jövedelmek elszámolásán alapul, kivéve azokat a juttatásokat, amelyek nem minősülnek munkaviszonyból származó jövedelemnek. Ezeknél a juttatásoknál az adót a munkáltatónak kell megfizetnie a juttatás piaci értékéből kiindulva. Az önkéntes pénztári hozzájárulás esetében a munkáltató dönt arról, hogy a finanszírozás nettó vagy bruttó módon történik.

A SZÉP kártya egy nagyon kedvelt béren kívüli juttatás Magyarországon, amelyet a kedvező adózási és felhasználási feltételek, valamint az alacsony adminisztrációs terhek tesznek vonzóvá a munkáltatók számára. Ez a juttatási forma a Személyi Jövedelemadó törvény (Szja. tv.) 69-71. §-ai alapján működik.

A SZÉP kártya előnyei:

  1. Adóterhelés: A SZÉP kártya esetében a munkavállalót nem terheli az adófizetési kötelezettség. Ehelyett a munkáltató felelős a 15% személyi jövedelemadó (SZJA) és a 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetéséért.
  2. Felhasználás: A SZÉP kártya nem közvetlen termék vagy szolgáltatás juttatását jelenti, hanem egy elektronikus utalványt vagy fizetési kártyát, amelyre a munkáltató átutalja a juttatás értékét. Ezután a munkavállalók ezt az összeget szabadon felhasználhatják a kártya keretein belül meghatározott szolgáltatásokra.
  3. Adminisztráció: A munkáltató szempontjából a SZÉP kártya kezelése egyszerűbb, mint más juttatási formáké, mivel kevésbé bonyolult az adminisztrációs folyamat.

Korlátok és Arányosítás:

  • Éves Rekreációs Keret: Az éves rekreációs keretösszeg – több munkáltatótól összegezve is – nem haladhatja meg az 450 ezer forintot egy munkavállaló esetében. Fontos, hogy ez az összeg az egész évre vonatkozik, és az adott munkáltatónál eltöltött napok arányában kerül meghatározásra.
  • Arányosítás: Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, az éves keretösszeget az adóévben eltöltött napok arányában kell meghatározni. A keretösszeg feletti juttatás egyes meghatározott juttatásként kezelendő, tehát az adó alapja már keretösszeg feletti rész 1,18 szerese után számolandó.

Összefoglalva, a SZÉP kártya egy vonzó béren kívüli juttatás a magyar munkavállalók számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy kedvező adózási feltételek mellett, rugalmasan használhassák fel a munkáltató által biztosított összeget. Az adók megfizetése a munkáltató feladata, ami tovább csökkenti a munkavállalók adminisztratív terheit, miközben növeli a juttatás vonzerejét.

Ezek a cafeteria rendszer részeként elszámolható juttatások széles körű lehetőségeket kínálnak a munkáltatóknak a dolgozók motiválására és a munkahelyi elégedettség növelésére.

Bölcsődei, Óvodai Ellátás: A munkáltató által megtérített bölcsődei és óvodai szolgáltatások adómentesek. Ez magában foglalja az étkeztetést, sportprogramokat, művészeti tevékenységeket és akár a külföldi nyelvoktatást is. Ezen juttatások adminisztrációs terhe a munkáltatót terheli, ami növeli az adminisztrációs munkát. Lényegében kapott számlán szereplő összeg számolható el adómentesen.

Sport és Kulturális Szolgáltatásokra Szóló Belépők: Az adómentes elszámolás évente a minimálbér összegéig terjedhet. A jogszabály értelmében a sport- és kulturális rendezvényekre, kiállításokra, színházi előadásokra szóló belépők adómentesek, kivéve a mozijegyeket és a hagyományos állatkerti belépőket. Külföldi eseményekre szóló belépőket is elszámolhatják adómentesen, feltéve, hogy a számla a kifizető nevére szól.

Önkéntes Pénztárba Fizetett Munkáltatói Hozzájárulás, Adomány: A munkáltató által az önkéntes pénztárakba fizetett hozzájárulások és adományok munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak. Az adóalap a felbruttósított összeg lesz, és a munkavállalót terhelő adókat és járulékokat a munkáltató vonja le.

Adóköteles Biztosítások: A munkáltató által a munkavállalóra kötött biztosítások díja munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Ez a juttatás általában nem része a cafeteria rendszernek, de adókötelezettsége kedvezőbb, mint a munkaviszonyból származó jövedelem esetén.

Iskola és Nem Iskolarendszerű Oktatás: Az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzések különbözőképpen adóznak. Míg az iskolarendszerű képzések munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak, a nem iskolarendszerű képzések adómentesen elszámolhatóak, ha a képzés szükséges a munkavégzéshez és a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik.

Iskolakezdéshez Nyújtott Támogatás: Az iskolakezdési támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, de csekély értékű ajándékként adózhat, ha a cafeteria szabályzat ezt lehetővé teszi.

Munkába Járás: A munkába járás költségeinek térítése speciális eset,  A munkáltató megtérítheti a gépjárművel és a tömegközlekedéssel való munkába járást is a törvényben meghatározott feltételek szerint akár adómentesen is. Csak akkor lesz adóköteles a megtérített összeg mint munkabér, ha meghaladja a törvényben meghatározott összegeket.

Távmunka támogatása: Ez történhet tételes költségelszámolással (pl. a munkavállaló a munkáltató nevére kér számlát irodai eszközökről vagy irodaszerről, esetleg helység bérletről), vagy költségátalányban ami a minimálbér 10%-ig terjedhet, ilyenkor nem köteles számlát bemutatni a dolgozónak.

Oltások, Szűrések: A munkáltató által biztosított védőoltások és szűrővizsgálatok értéke adómentesen elszámolhatóak, és ez kiterjedhet a családtagokra is.

Kerékpár Juttatása: A munkáltató által biztosított kerékpár magáncélú használata adómentes, de az adómentesség csak a használatra vonatkozik, nem a tulajdonjog átadására.

 

2023 év második felétől magyar adózási szabályok különleges figyelmet fordítanak a borászati termékekre. E szerint a szabályozás szerint a borászati termékek adómentes juttatásként szolgálhatnak, ha azokat reprezentációs és nem reprezentációs célokra, üzleti ajándékként, vagy csekély értékű ajándékként használják fel. Fontos, hogy ezek a termékek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkezzenek, és közvetlenül a borászati üzemengedélyessel szállított palackozott kiszerelésben kerüljenek beszerzésre.

A borászati termék definícióját a Btv. törvény határozza meg, ami alapján a borászati termék szőlőből készült termékek széles körét foglalja magában, beleértve a bort, pezsgőt, szőlőmustot, és egyéb hasonló termékeket. Az adómentesség csak akkor érvényesül, ha a termékeket közvetlenül a borászati üzemengedélyessel rendelkező vállalkozástól vásárolják meg, és ha a termékek palackozottak, valamint oltalom alatti eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatti földrajzi jelzéssel rendelkeznek.

Összefoglalva a borászati termékek juttatása

  1. Adómentesség: A juttatott borászati termékek, amennyiben megfelelnek a fenti feltételeknek, adómentesen juttathatók.
  2. Nyilvántartás: A munkáltatónak gondosan nyilvántartania kell az ilyen termékekről szóló számlákat, beleértve a beszerzés forrását és a felhasználás módját.
  3. Kedvezőbb Adózása feltételek teljesülése mellett: Habár ezek a termékek kedvezőbb adózási feltételek mellett juttathatók, nem jelentenek új juttatási keretet. Ha nem teljesülnek a feltételek, akkor csekély értékű ajándékként történő alkalmazás esetén a munkáltató legfeljebb háromszor a minimálbér 10%-ának megfelelő összeget adhat adómentesen.

Ez a rendelkezés kiemeli a magyar borászati termékek jelentőségét, és ösztönzi a munkáltatókat a helyi termékek támogatására, miközben adókedvezményeket biztosít a munkáltatók számára. Az ilyen típusú juttatásokat a munkavállalók általában nagyra értékelik, és a munkáltatóknak is lehetőséget ad arra, hogy egyedi és értékes ajándékokat biztosítsanak.