A családi kedvezmény olyan adóalap-kedvezmény, amely az összevont adóalapot csökkenti, és melyet a jogosultak havi szinten, az eltartottak számától függően érvényesíthetnek a kedvezményezett eltartottak után.
Jogosultsági kör: A családi kedvezmény igénybevételére jogosult személyek körét a Szja törvény 29/A. § (3) bekezdése határozza meg. Ennek értelmében a családi kedvezményre jogosultak:
- Az a magánszemély, aki a 1998. évi LXXXIV. törvény alapján gyermekére tekintettel családi pótlékra jogosult.
- A jogosulttal közös háztartásban élő házastársa, aki nem jogosult családi pótlékra.
- Nem minősül jogosultnak az, aki intézményi vezetőként gyermekotthonban, szociális intézményben vagy büntetés-végrehajtási intézetben élő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel részesül családi pótlékban.
- A várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa.
- A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek.
- Rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Jogosultság részletei: A családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő személyek számára a jogosultság érvényesítését megengedi a törvény, hogy a kedvezményt a jogosult helyett a vele közös háztartásban élő egyik hozzátartozója vegye igénybe. A családi kedvezmény érvényesítése átruházható a jogosult gyermek szüleinek hozzátartozóira is, feltéve, hogy közös háztartásban élnek a gyermekkel.
Kapcsolódó szabályok áttekintése: A családi pótlékra jogosult lehet az a magánszemély, aki gyermekre tekintettel, illetve aki saját jogán jogosult családi pótlékra. A családi pótlék fogalma magában foglalja a nevelési és iskoláztatási ellátást, melyek a gyermek nevelésével és iskoláztatásával járó költségekhez járulnak hozzá. A családi pótlék személyi hatálya kiterjed a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgárokra, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőkre, menekültekre, oltalmazottakra és uniós rendeletek szerinti jogosultakra is, amennyiben Magyarországon gyakorolják a szabad mozgás és tartózkodás jogát.
A családi kedvezmény mértékének meghatározása
Mérték megállapítása: A családi kedvezményt az eltartottak számától függően lehet igénybe venni. Az eltartottak száma határozza meg a kedvezmény mértékét is.
Szabályozás: Az Szja törvény 29/A. § (2) bekezdése alapján a családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ:
- Egy eltartott esetében 66 670 forint (adóban kifejezve 10 000 forint),
- Két eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 133 330 forint (adóban kifejezve 20 000 forint),
- Három vagy több eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 220 000 forint (adóban kifejezve 33 000 forint).
ÚJDONSÁG: 2023-tól a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott (például aki után emelt összegű családi pótlék jár) után a családi kedvezmény havonta 66 670 forinttal magasabb összegben vehető igénybe, így az említett gyermekek után járó eddigi kedvezmény összege adóba átszámítva 10 ezer forinttal emelkedik.
Jogosultsági hónap meghatározása: A családi kedvezményt az adózó azokban a hónapokban érvényesítheti, amelyek jogosultsági hónapnak minősülnek. A jogosultsági hónap az a hónap,
- amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
- amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
- amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a gyermek megszületése után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik, az Szja törvény 29/A. § (6) bekezdése szerint
Eltartott és kedvezményezett eltartott fogalmának megkülönböztetése
Definíciók: Az „eltartott” személyek azok, akik a családi kedvezmény mértékének kiszámításában vehetők figyelembe, de maga a kedvezmény utánuk közvetlenül már nem érvényesíthető. Az eltartottak számának megállapítása azt jelenti, hogy egy család hány gyermekről és más eltartott személyről (például rokkantsági járadékban részesülőről) gondoskodik, vagyis hány „gyerekes” egy család.
Kedvezményezett eltartottak: A kedvezményezett eltartottak azok, akik után a családi kedvezmény igénybe vehető. A Szja törvény 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősül:
- A személy, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult a Cst. szerint.
- A magzat a várandósság ideje alatt, a fogantatás 91. napjától a születésig.
- Az a személy, aki családi pótlékra saját jogán jogosult.
- A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartottak definíciója: Az eltartottak kategóriájába tartoznak:
- A kedvezményezett eltartottak.
- Azok, akik a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetők;
- Azok, akik a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetők lennének, még ha családi pótlékot nem is állapítanak meg számukra (például rokkantsági járadékot folyósítanak), vagy a családi pótlék összegét a gyermek száma nem befolyásolja (például tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetén).
Családi pótlékra jogosultság szabályai: A Cst. 12. § (1) bekezdése alapján azok a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermekek, akik:
- Az igénylő háztartásában élnek,
- Akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám családi pótlékra jogosult,
- Akik köznevelési intézményben vagy felsőoktatási intézményben tanulnak és rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek,
- Akik családi pótlékra saját jogán jogosultak (kivéve, ha már nem élnek a családi pótlékra jogosult személlyel egy háztartásban),
- Akik fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesülnek, feltéve, hogy a gyámhatóság nem vette őket nevelésbe és a családi pótlékot igénylő kapcsolatot tart fenn velük.
Rendszeres jövedelem hatása: Amennyiben a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Rendszeres jövedelemnek minősül az a havi összeg, amely meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét és legalább három egymást követő hónapban keletkezett adóköteles jövedelem.
A családi kedvezmény közös igénybevétele
Alapelvek: A családi kedvezményt minden kedvezményezett eltartott esetében csak egyszer lehet igénybe venni. Ezt a kedvezményt a jogosultak, például a vér szerinti szülők, közösen is érvényesíthetik (közös érvényesítés), vagy lehetőség van arra, hogy a jogosult a vele közös háztartásban élő, de nem jogosultnak minősülő házastársával vagy élettársával adóbevallásában megosztva érvényesítse a kedvezményt (megosztás). Ez a lehetőség akkor is érvényes, ha a jogosult egyébként nem tudná érvényesíteni a kedvezményt.
Közös érvényesítés részletei: A közös érvényesítés azt jelenti, hogy a családi kedvezményt az adóelőleg-megállapításnál is közösen vehetik igénybe azok, akik a családi kedvezményre jogosultak. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha mindkét fél rendelkezik jogosultsággal a családi kedvezményre. A felváltva gondozó szülők nem jogosultak egymás között a családi kedvezmény közös érvényesítésére.
Jogosultsági szempontok: Jogosultnak számít az is, aki:
- Bár nem jogosult családi pótlékra, de együtt él a családi pótlékra jogosult személlyel (például nevelőszülő, gyám házastársa).
- A családi kedvezményre saját jogán jogosult személlyel (például rokkantsági járadékban részesülő) él együtt, ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is (például nagynéni, nagybácsi).
Házastársak és élettársak: Az Szja törvény nem határozza meg az élettárs fogalmát, és nem ír elő dokumentációs bizonyítási kötelezettséget az élettársi életközösség igazolására. A Cst. szerint a szülő élettársa csak akkor jogosult a családi pótlékra, ha legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtását legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
Gyermek jogosultságának megítélése:
- Közös gyermek: Ha a szülők közös háztartásban nevelik közös gyermeküket, akár házasságban, akár élettársi kapcsolatban élnek, mindketten jogosultak a családi pótlékra és így a családi kedvezményre is.
- Nem közös gyermek: Nem közös gyermekek esetében a házasságban élők, valamint azok az élettársak, akik megfelelnek a Cst. feltételeinek, jogosultak a családi pótlékra és a családi kedvezményre. Azonban, ha az élettársi kapcsolat nem felel meg a Cst. feltételeinek, akkor a másik fél gyermekére tekintettel nem jogosultak a családi pótlékra és így a családi kedvezményre sem, kivéve ha az adóbevallásukban a kedvezményt közösen megosztják.
Ezek az előírások biztosítják, hogy a családi kedvezmények érvényesítése során a jogosultsági feltételek tiszteletben tartásra kerüljenek, miközben lehetőséget biztosítanak a kedvezmény rugalmas igénybevételére is.
Magzatra tekintettel járó családi kedvezmény alkalmazása
Élettársak jogosultsága: Az Szja törvény alapján a magzatra tekintettel a családi kedvezmény csak a házastársak között érvényesíthető év közben, mivel a törvény kizárólag a házastársat ismeri el jogosultként a várandós nő élettársával szemben. Az élettársi kapcsolatban élők, bár nem tekinthetők jogosultnak az év során, az adóbevallás során már megoszthatják egymás között a magzat után járó kedvezményt. Ebben az esetben az anya mint jogosult, és az élettárs mint jogosultnak nem minősülő fél veheti igénybe a kedvezményt.
Házastársak jogosultsága: Házastársak esetében mindkét fél – a tényleges apaságától függetlenül – jogosult a családi kedvezmény év közbeni közös érvényesítésére. A gyermek születése után az apa, mint vér szerinti szülő, jogosulttá válik a családi pótlékra, így a családi kedvezményre is.
Bejegyzett élettársak: A 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében a bejegyzett élettársakra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. Ez azt jelenti, hogy a „házastárs” kifejezés alatt a bejegyzett élettársat is érteni kell, így ők is jogosultak a családi kedvezmény év közbeni közös érvényesítésére, hasonlóan a házastársakhoz.
Családi kedvezmény megosztásának szabályai az adóbevallásban
Alapvető elvek: Ha egy magánszemély jogosult családi kedvezményre, az őt megillető kedvezményt az adóévet követően, az adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával vagy élettársával. Ez a megosztás akkor is megvalósítható, ha a jogosult az adott évben egyáltalán nem tudta érvényesíteni a kedvezményt. Az év végi megosztás lehetővé teszi, hogy a kedvezmény egy jogosult és egy jogosultnak nem minősülő fél között közösen vehető igénybe.
Szabályozás és kivételek: Az Szja törvény és a Cst. eltérő megközelítése szerint, míg a Cst. szigorúbban szabályozza, kik tekinthetők élettársnak, az Szja törvény engedékenyebb ebben a kérdésben. Az Szja törvény alapján az élettársak, akik nem tudják okirattal vagy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER) való regisztrációval igazolni kapcsolatukat, szintén megoszthatják a kedvezményt az adóbevallásban, még ha a Cst. szerinti élettársi feltételeket nem is teljesítik.
Korlátozások:
- Egyedülálló nevelés esete: Ha a jogosult vagy házastársa, élettársa az adott hónapban a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát veszi igénybe, a megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra.
- Korábbi közös érvényesítés: Ha a családi kedvezményt a jogosult az adóelőleg-megállapításnál már egy másik jogosulttal közösen érvényesítette, a később létesített kapcsolatban a megosztás nem vonatkozhat azokra a hónapokra, amelyekre a korábbi kapcsolatban a közös érvényesítés megtörtént.
Ezen szabályok biztosítják, hogy a családi kedvezmény igénybevétele rugalmas és igazságos legyen, figyelemmel kísérve az egyes családok körülményeit és változásait. Az éves adóbevallás során történő megosztás lehetősége különösen fontos azok számára, akik a jogosultsági feltételek miatt év közben nem tudták igénybe venni a kedvezményt.