Az elmúlt időszakban a személyi jövedelemadóra vonatkozó kedvezmények területe jelentősen bővült, számos új csoport számára nyújtva lehetőséget az adókedvezmények igénybevételére. Az ilyen kedvezmények, mint például a családi vagy személyi kedvezmények mellett, először az újonnan házasodtak számára elérhető kedvezményt vezették be 2015-ben, ezt követően a négy vagy annál több gyermeket nevelő édesanyák számára járó kedvezményt 2020-ban, aztán a 25 év alatti fiatalok számára kínált kedvezményt 2022-ben, és legutóbb a 30 év alatti édesanyák részére járó kedvezményt 2023-ban. Ezek a kedvezmények a családpolitikát célozzák meg elsősorban, és az összegyűjtött adóalap csökkentésével járnak, bár az egyes kedvezmények mértéke és az igénybevételi időtartam tekintetében jelentős különbségek adódhatnak.

Amennyiben egy adófizető több kedvezményre is jogosult, a Személyi Jövedelemadó Törvény (1995. évi CXVII. törvény, továbbiakban Szja törvény) meghatározza a kedvezmények adóalapból történő levonásának sorrendjét. A kedvezmények alkalmazási sorrendje a következőképpen alakul:

1. a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák részére járó kedvezmény,
2. a 25 év alattiak kedvezménye,
3. a 30 év alatti édesanyák kedvezménye,
4. a személyi kedvezmény,
5. az első házasok kedvezménye,
6. a családi kedvezmény.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára fenntartott kedvezmény igénybevételének feltételei

Az említett kedvezmény azon anyák számára érhető el, akik legalább négy gyermek életét kezdték meg szüléssel vagy örökbefogadással, és ezeket a gyermekeket saját otthonukban nevelték vagy nevelik fel. Az, aki négy vagy több gyermek esetében érvényesítheti ezt a kedvezményt, az a nő, aki legalább négy nevelt gyermek esetén – legyen az biológiai vagy örökbefogadott –, a kedvezmény igénybevételekor családi pótlék jogosultságával rendelkezik, vagy korábban már legalább tizenkét éven át rendelkezett ilyen jogosultsággal. Fontos, hogy a gyermeklétszám számításába beletartozik az a gyermek is, aki után a családi pótlék jogosultsága a gyermek halála miatt szűnt meg, feltéve, hogy az anya a gyermek haláláig legalább tizenkét éven át jogosult volt a családi pótlékra [Szja törvény 29/D. § (3) bekezdés].

2022. január 1-jétől a kedvezmény igénybevételéhez azok a gyermekek is figyelembe vehetők, akik fogyatékosságuk miatt bentlakásos szociális intézményben élnek, feltéve, hogy az anya szülői felügyeleti jogai továbbra is fennállnak és az anya megfelelően tartja a kapcsolatot a gyermekkel [Szja törvény 29/D. § (3a) bekezdés].

A kedvezmény mértéke és alapja

A kedvezményt az anya munkából származó jövedelme után veheti igénybe korlátok nélkül. Az Szja törvény nem különít el konkrét jövedelemkategóriákat ebben a kontextusban, hanem felsorolja azokat a jövedelemtípusokat, amelyek „munkából származó jövedelemnek” minősülnek, beleértve a bérként származó jövedelmet, a bérnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelmet (a végkielégítés törvényben meghatározott összegét meghaladó részét kivéve), a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmet, az európai parlamenti és helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, valamint a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelmet, és az egyéb szerződés alapján folytatott tevékenységből származó jövedelmet [Szja törvény 29/D. § (2) bekezdés].

Fontos, hogy amennyiben egy anya a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszi, ezek után a jövedelmet nem lehet további kedvezményekkel csökkenteni. Ez a kedvezmény minden más kedvezmény előtt érvényesíthető, tehát az anya nem alkalmazhatja például a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a 25 év alattiak kedvezményét, vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét azon jövedelmeire, amelyek után ezt a kedvezményt igénybe vette. Azonban lehetősége van a bérjövedelméből levont társadalombiztosítási járulékok terhére családi járulékkedvezmény igénybevételére.

Amennyiben az anya rendelkezik olyan jövedelemmel, amely nem tartozik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének hatálya alá (például ingatlan bérbeadásából származó jövedelem), jogosult lehet más típusú kedvezmények igénybevételére, mint például a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, vagy a személyi kedvezmény, amennyiben e jövedelmek esetében nincs korlátozás.

A kedvezmény összege

A jogosult anya a kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmének teljes összegére veheti igénybe, így teljes mértékben mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól a kedvezményre jogosult jövedelmek esetén.

A jogosultság időtartama

A kedvezmény minden olyan hónapra igénybe vehető, amelyben a jogosultság fennáll. Teljes hónapra vonatkozik, tehát ha egy nő bármely adott hónapban akár csak egy napra is négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, akkor az adott hónapra teljes egészében igénybe veheti a kedvezményt.

A kedvezményre való jogosultság azon a hónapon nyílik meg, amikor a magánszemély bármely napján négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és abban a hónapban szűnik meg, amelynek egészében utoljára minősült így. Ha például a jogosultság szeptember 20-án szűnik meg, akkor az anya szeptember hónapban már nem érvényesítheti a kedvezményt, így az utolsó érvényesítési lehetőség augusztusban van.

Ha a jogosultság az adóév során nem áll fenn folyamatosan, és az önálló tevékenységből származó jövedelem az időszak alatt másként nem állapítható meg, akkor az adóévi jövedelmet a jogosultsági időszak hónapjaira arányosan kell számítani [Szja törvény 29/D. § (5) bekezdés]. Példa erre, ha egy anya őstermelő családi gazdaság tagja, és áprilisban szüli meg negyedik gyermekét, így négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, az év végi jövedelemmegállapítás miatt a január-március hónapokra eső jövedelem 3/12 része adóköteles, míg a fennmaradó 9/12 rész, amely április-december hónapokra esik, a kedvezmény alapját képezi és így adómentes.

A kedvezmény igénybevétele

Az érintett anyák az év során, a munkáltatójuknak vagy kifizetőjüknek benyújtott adóelőleg-nyilatkozat alapján vehetik igénybe ezt a kedvezményt. 2022. január 1-jétől a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosultaknak nem kell évente új nyilatkozatot tenniük, ha a nyilatkozatot korábban már megtették, és az új nyilatkozatot ugyanannak a munkáltatónak vagy rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek tennék, továbbá a nyilatkozat alapját képező helyzet már biztosan nem változik, és a kedvezményre olyan gyermek után jogosultak, aki után már legalább tizenkét éve családi pótlékra jogosultak voltak. Ebben az esetben a munkáltató vagy a kifizető az új nyilatkozat hiányában is érvényesítheti a kedvezményt [Szja törvény 48. § (3b) bekezdés].

2024-től minden négy vagy több gyermeket nevelő anya, nem csak azok, akik legalább négy gyermek után legalább tizenkét évig voltak jogosultak családi pótlékra, kérhetik a munkáltatójuktól vagy kifizetőjüktől a nyilatkozataik folytatólagos figyelembevételét addig, amíg nem tesznek új adóelőleg-nyilatkozatot, vagy a korábbi nyilatkozatukat vissza nem vonják. Folytatólagos nyilatkozattétel esetén a következő években nem szükséges új nyilatkozatot adniuk; a munkáltató vagy kifizető további nyilatkozat nélkül is figyelembe veszi azt. A jövedelmet juttató munkáltató vagy kifizető a leadott nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlanul veszi figyelembe, amíg a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozat mellőzését.

A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatban a következő adatokat kell rögzíteni:

• a magánszemély nevét és adóazonosító jelét,
• a kifizető vagy munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát,
• annak jelölését, hogy folytatólagos nyilatkozatot kíván-e tenni a magánszemély,
• a kedvezményre jogosító gyermekek nevét és adóazonosító jelét – vagy, ha a NAV adóazonosító jelet nem állapított meg – a természetes személyazonosító adatait.

A magánszemély a tárgyévi személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesítheti a kedvezményt. A bevallásban szerepeltetnie kell

• a kedvezményre jogosító gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha a NAV adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes azonosító adatait),
• a jogosultság megnyílásának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében, és
• a kedvezmény alapjául szolgáló, összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét.

Amennyiben a kedvezményre jogosult anya nem tart kapcsolatot a már felnőtt és őt kedvezményre jogosító gyermekével, és a szükséges adatok számára nem ismertek, akkor a gyermek természetes személyazonosító adatait kell rögzíteni, hogy a kedvezmény igénybe vehető legyen.